Felszámolás előtt kötelező a fizetési felszólítás

A csődtörvény júliusban hatályba lépő módosítása értelmében, a felszámolási kérelem benyújtását megelőzően, a hitelező köteles az adóst a teljesítésre írásban felszólítani. A közelmúltban született meg az a miniszteri rendelet, amely részletesen meghatározza a felszólítás kötelező tartalmi elemeit, illetve az ügyintézés megkönnyítése érdekében, közzéteszi az erre a célra használható formanyomtatványt is.

Az új rendelkezésekkel elkerülhetővé válik, hogy egy számla elkallódása, vagy egyszerűen figyelmetlenség miatt eljárás induljon a jóhiszemű adóssal szemben, anélkül, hogy az ellene támasztott követelésről tudomást szerezne. Könnyebb helyzetbe kerülnek ugyanakkor a hitelezők is. A felszólításban foglalt teljesítési határidő lejártát követően ugyanis maguk dönthetik el, hogy végrehajtást vagy felszámolást kezdeményeznek az adósuk ellen. A felszámolási eljárás megindításának, a végrehajtás megkísérlése ezentúl már nem lesz előfeltétele.

A jogszabály értelmében a fizetési felszólításnak tartalmaznia kell az adós és a hitelező nevét, címét, a követelés - azon belül a főkövetelés és járulékai (tőkekövetelés és kamatok) - összegét, mértékét és esedékességét, illetve a tartozás jogcímét. Engedményezés esetén az engedményező nevét és az engedményezés időpontját is fel kell tüntetni. Ha a hitelező meghatalmazott képviselő útján jár el, szerepeltetni kell a meghatalmazott nevét és címét, valamint a meghatalmazás egy példányát a felszólításhoz csatolni kell.. Az okiratban figyelmeztetni kell az adóst arra, hogy felszámolási eljárás kezdeményezhető ellene, ha a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül, indokolt írásbeli nyilatkozatban a megjelölt követelést nem vitatja és nem is egyenlíti ki azt. A felszólítást a hitelező vagy a meghatalmazott képviselője köteles aláírni.

Az adósnak, ha a tartozást nem ismeri el, a fizetési felszólításra mindenképpen válaszolnia kell. Ellenkező esetben ugyanis nem lesz akadálya a felszámolás elrendelésének. Az érdemi vitatás közlése azonban azzal a következménnyel jár, hogy a hitelező a követelést csak fizetési meghagyásos eljárásban, vagy perben érvényesítheti.

Mind a fizetési felszólítást, mind az érdemi vitatást írásban, bizonyítható módon (postai tértivevénnyel, vagy átvételi elismervénnyel) kell megtenni. A csődtrövény miniszteri indokolása külön felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben elterjedt elektronikus levélváltások (e-mail) csak akkor rendelkeznek ilyen bizonyító erővel, ha az fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással látták el.

A jogerős bírósági határozaton alapuló követelés esetén a fizetésre vonatkozó, előzetes felszólítás szükségtelen. Ebben az esetben a felszámolás kizárólag a tartozás kiegyenlítésével kerülhető el.