Könnyítés a kis- és közepes vállalkozásoknak

2006.04.26. 8:05

A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK)szerint a kis- és közepes vállalkozásoknál a szabályok lazulása várható, ami gazdasági és adminisztratív könnyítést is jelent - olvasható a Napi Gazdaságban.

A BVK az év eleje óta készíti fel tanácsadóit az új vállalkozási törvény szabályainak ismeretére. A szervezet márciusban tartott konferenciát, amelyen Sárközy Tamás, a BVK társelnöke vázolta fel, milyen könnyítésekre és szigorításokra kell számítani.

Az adminisztratív könnyítések közül a legszembeötlőbb, hogy a jövőben nem lesz szükség tevékenységi körök felvételére. Elég lesz a fő tevékenységi kör megjelölése, ha a cég egyáltalán szükségesnek tartja. Sárközy szerint ezzel a szabályozó lehetővé teszi, hogy a vállalkozások (kkt.-k, bt.-k vagy kft.-k) tulajdonképpen olyan tevékenységeket végezzenek, amilyeneket akarnak.

Eddig csak olyan tevékenységet folytathattak, ami szerepelt az általuk felvett listán. Ahhoz, hogy a tevékenységi kör bővüljön, ügyvédi segítséget kellett igénybe venni, ami jelentős kiadásokkal járt. A mikrovállalkozásoknak, egyszemélyes cégeknek ez időnként megterhelő volt, éppúgy, mint az adminisztrációs kiadások.

Az új jogszabály egyben gyorsítja a cégalapítást is. A 30 napos átfutási idő helyett, a hagyományos módszerrel 15 napra szűkül a bejegyzési idő, ha azonban a törvény kínálta alapítási szerződési formanyomtatványt használják, a bejegyzés nyolc napra csökken. Elektronikus úton pedig akár két nap lehet.

Ügyvédi közbenjárásra a jövőben is szükség lesz, csak nem olyan intenzíven, mint eddig. A szabályok lazulásától az illetékek csökkenését is várják, erről ugyan még nem született döntés.

Az új jogszabály a vállalatok vezetésében is újdonságokat hoz. Megnő a variációk száma a vezető tisztségviselők kinevezésével, szerződésével kapcsolatban. Ez elsősorban a kft.-ket érinti. Az alapító okiratban például a tulajdonosok megegyezhetnek úgy is, hogy a feleknek nincs elővásárlási joguk a piacra kerülő tulajdonrészekre.

A szabályok liberalizálásával, a cégalapítás és a kezdő vállalkozások működtetésének egyszerűsödésével azonban egyelőre nem jár együtt a cégellenőrzések szigorítása, holott a könnyítések még inkább lehetővé teszik a csalásokat.

Sárközy szerint az elmúlt évtizedekben komoly cégkultúra alakult ki a magyar gazdaságban. A szabályalkotásnál ugyan örök dilemma, hogy liberális vagy szigorú feltételeket kell-e biztosítani, mégis abból kell kiindulni, hogy a vállalkozások többsége tisztességes. A csalárd csődöket és egyéb, szabályellenes működést az utóbbi időben az ellenőrző hatóságok jó arányban ki tudták szűrni.

A legfontosabb területeken, mint például a közpénzeket kezelő vállalkozásoknál, vagy a nyílt részvénytársaságoknál, nem lesz liberalizáció, sőt sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak majd az ilyen vállalatokra. Mivel mindkét terület alkalmas a kistulajdonosok vagy a társadalom megkárosítására, itt nemhogy nem lehet eltérni az eddigi szabályoktól, jóval szigorúbb feltételekre van szükség.

Mivel, Sárközy szerint cégalapítási boomon vagyunk túl, a liberalizált szabályrendszertől nem várható a piac bővülésének gyorsulása. Ebből kiindulva az sem, hogy bővül a - körbetartozási - lánc. Évek óta stabilnak tűnik a 8000 kkt.-t, a 120 ezer bt.-t és a 180 ezer kft.-t felölelő vállalkozási kör.

A jogszabály 2006. június elsején lép hatályba az újonnan alakuló vállalkozásoknál, a régiek pedig jövő őszig kapnak haladékot az alkalmazkodásra. Az idei éves rendes köz- és taggyűléseket még a régi gt. szerint kell lefolytatni. Az átalakulásokról, a változásokról elég a jövő évi éves rendes gyűléseken határozni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK