Bolívia államosította olajmezőit

2006.05.02. 14:03

Bejelentette Bolívia olaj- és gázmezőinek államosítását május elsején Evo Morales elnök. Az olajmezőket azóta katonák és az állami olajipari cég emberei szállták meg. Morales elnök hat hónapos türelmi időt hagyott az országban jelenlévő nagy energiacégeknek, köztük az Exxonnak, a Totalnak és a BP-nek, hogy újratárgyalják a szerződési feltételeket. Moralesnek már választási programjában is szerepelt, hogy államosítja az energiahordozó-kitermelést. Bolívia rendelkezik Dél-Amerika második legnagyobb olajtartalékával.

Államosította olajmezőit Bolívia. Evo Morales elnök május elsején jelentette be, hogy "véget ért a külföldi cégek fosztogatása". Morales elnök januárban már megemelte az olajmezők bérleti díjait. Morales a lépéssel hűen követi a szintén baloldali populista Hugo Chávez venezuelai elnököt, aki két olajmezőt államosított az év elején.

"Eljött az idő, a várva várt történelmi nap, hogy Bolívia visszaszerezze az ellenőrzést természeti erőforrásai fölött"- jelentette ki egy, a brazil Petrobras által bérelt olajmezőn Morales. Bolívia összesen 180 napot adott a területén jelen lévő vállalatoknak: a brazil Petrobrasnak, az amerikai Exxonnak, a francia Totalnak, a spanyol-argentin Repsolnak és a BP-nek, hogy az új - természetesen a mainál sokkal kedvezőtlenebb - feltételekről megegyezzenek - írja a New York Times.

A hadsereg és a YPBF, az állami olajcég emberei összesen 53 olajlétesítményt - fúrótornyokat, gáztermelőegységeket és csővezetékeket - foglaltak el. Amíg nem születik megállapodás, a mezőket bérlő cégek az olaj- és gázjövedelmek 18 százalékát kapják meg.

Az államosítás lehetséges, hogy komoly diplomáciai bonyodalomba sodorja Bolíviát: Spanyolország hivatalosan "barátságtalan" lépésnek minősítette az olajmezők államosítását. Brazília - a bolíviai gáz legnagyobb felvásárlója - egyelőre nem reagált hivatalosan, da Silva brazil elnök azonban tanácskozásra hívta a PetroBras, valamint a bányászati és energetikai minisztérium vezetőit.

"A térség kormányzatai az energiahordozó-vagyont eszköznek tekintik, amely segíthet végrehajtani populista programjaikat - ez politikai értelemben jó üzletnek tűnik, de gazdaságilag sok kárt okozhat" - elemezte a helyzetet Adriano Piress, a brazil infrastruktúrakutató-központ igazgatója a New York Timesnak.

Dél-Amerika baloldali populista vezetői az utóbbi hónapokban egyre több jelét adták annak, hogy nem kívánnak a jelenlegi formában együttműködni a nagy olajipari vállalatokkal. A balos államokat elsősorban Hugo Chávez venezuelai elnök próbálja egységfrontba tömöríteni az energiahordozók közös kiaknázására.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK