Belvíz pusztítja a gabonát

Jó termésre aligha számíthatunk az idén, ha az elkövetkezendő hónapok időjárása is szélsőséges lesz - írja a Népszabadság. A még mindig átnedvesedett földeken elsüllyednek a traktorok, több ezer hektáron hozzá sem lehetett fogni a munkához. Ahol igen, ott éppen hajráznak a tavaszi vetéssel.

Ha szélsőséges lesz az időjárás, nem számíthatunk idén jó termésre. Tantó Sándor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője elmondta: a tavaly novemberi országos minősítés során őszi búzát valamivel több mint 1,1 millió hektáron vetettek. Ekkor még jó minősítést kapott a vetés 41 százaléka. A rendkívül hosszan tartó és zord téli időjárás, valamint az azt követő ár- és belvíz következtében az áprilisi állapotminősítés időpontjáig az őszi búzából több mint 37 ezer hektár kipusztult. Az osztályvezető a vetéspusztulás növekedését várja a jelenlegi árvízi és belvízi helyzet miatt.

Az őszi árpa vetésterülete novemberben még megközelítette a 190 ezer hektárt, a jó minősítést kapott területek aránya novemberben elérte az 56 százalékot. Eddig valamivel több mint tízezer hektáron pusztult ki a vetés, és áprilisra a megmaradt 179 ezer hektárból a jó minősítésű területek aránya is 38 százalékra csökkent.

A késői kitavaszodás miatt háromhetes késéssel indulhatott a szabadban a munka. Hullán Tibor, a Vetőmag Terméktanács ügyvezetője szerint a termelők egy része a tavaszi munkák indulásának elhúzódása miatt elég későn döntött az idei vetéstervről. Az agrártárca szakemberei úgy vélik, hogy az elhúzódó belvíz és a téli vetéspusztulás miatt viszonylag magas lesz a be nem vetett területek aránya, s a tervezett vetésszerkezethez képest jelentős változás várható.

Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára úgy véli: a talaj-előkészítés csúszása miatt csökkenhet az olyan korai vetésű növények területe, mint a tavaszi árpa, zab, borsó, cukorrépa. Ez utóbbi esetében gondot okoz, hogy az átnedvesedett területekre képtelenek vetni, s emiatt később akkora lesz a terméskiesés, hogy elviszi a termesztés nyereségét. Mivel az őszi vetésű növényekből is várhatóan mintegy százezer hektáron kipusztul a vetés, ezért valószínűleg növekedni fog a napraforgó és a kukorica területe. Már csak zöldtakarmánynak való vethető azokon a területeken, amelyek csak május végén száradnak fel. Ez azonban csak azoknak a gazdálkodóknak hoz hasznot, akik állatot is tartanak.