Kalózkodásban Magyarország a negyedik

2006.05.06. 12:02

Magyarországon a kalózkodásból származó veszteség 2005-ben egy főre számítva 23,6 dollár volt, mellyel a világranglistán a negyedik helyet foglaljuk el. Leggyakrabban kép- és hanghordozókat, ruházati cikkeket, lábbeliket, műszaki árukat és illatszereket hamisítanak. Meg kell különböztetni a hamis, hamisított és az eredetire megtévesztésig hasonlító termékeket, melyek eltérő módon és mértékben, de sértik a szellemi tulajdonhoz való alapvető jogot.

Százmilliárd forint nagyságrendű kár éri a szerzői jogi iparágakat évente a szerzői jogsértések miatt Magyarországon - írta az április 26-i szellemi tulajdoni világnap alkalmából kibocsátott közös közleményben az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA), a Business Software Alliance (BSA) és a ProArt - Szövetség a Szerzői Jogokért.

A szerzői jogi alapú ágazatok a magyar gazdasági teljesítmény csaknem 9 százalékát teszi ki, körülbelül 278 ezren dolgoznak Magyarországon ebben az ágazatban. A kalózkodás következtében egyre nehezebb a szerzői jogi ágazatokban dolgozók helyzete. A feketepiac gyakorlatilag lassan megöli a zenét, a filmeket, az internetes fájlcserélések elterjedése miatt pedig egyre kisebb a kereslet a legális CD-re, DVD-re és szoftverre - áll a közös közleményben.

"Ahhoz, hogy a gazdaság fejlődjön és a kulturális élet pályája is felfelé íveljen, ösztönözni kell az alkotókat. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a szerzői jogi tudatosság előtérbe kerüljön" - fogalmaztak a szervezetek. A szerzői jogvédő szervezetek szerint a szellemi tulajdonhoz való jog tiszteletben tartása mellett társadalmi összefogásra is szükség van az eredményesebb fellépéshez.

Naponta 28 ezer filmet töltenek le Magyarországon az internetről illegálisan. Az összehasonlítás kedvéért: naponta ennyien vásárolnak mozijegyet. Mihály György, az ASVA kuratóriumi elnöke elmondta, 2005-ben a filmes szakma Magyarországon hatmilliárd forinttól esett el, ez a filmipar nettó 29 milliárd forintra tehető forgalmának 20 százalékát teszi ki. Az IIPA (International Intellectual Property Alliance) tavalyi kiadványa szerint csak az amerikai filmipar a magyarországi filmkalózkodás miatt 102 millió dollár veszteséget könyvelhet el. Magyarországon 10 filmből megközelítően 4 hamisítvány, 10 terjesztett lemezből 4 hamisítvány, a négyből pedig 3 rossz minőségű, moziban lekamerázott kópia, melynek élvezeti értéke is gyenge.

A ProArt szerint a másolás legnagyobb vesztese a zene: 1999-ben még csaknem 8,5 milliárd forint értékben fogytak hanghordozók Magyarországon, tavaly alig 6 milliárd forintnyi értékesítés történt. A ProArt aktívan részt vesz az illegális másolások elleni küzdelemben, munkatársai folyamatosan ellenőrzik a piacokat, lemezboltokat és a világhálót, információkat gyűjtenek és akciókat szerveznek együttműködésben a hatóságokkal.

A ProArt és az ASVA által korábban aláírt, a közös fellépést megalapozó szerződés, majd a Vám- és Pénzügyőrséggel kötött együttműködési megállapodás után a jogvédő szervezetek további hatóságokkal írtak alá újabb, hasonló tartalmú dokumentumokat. 2005 októberében a jogvédő szervezetek az Országos Rendőr Főkapitánysággal és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal is megkötötték azt a keretmegállapodást, amely hatékony eljárást biztosíthat a szerzői és ehhez kapcsolódó jogok megsértésével járó bűncselekmények esetében. Az ORFK-val korábban aláírt megállapodáshoz a BSA (Business Software Alliance) is csatlakozott.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK