A kedvezőtlen időjárás miatt keletkezett bel- és árvízkárok mértéke a mezőgazdaságban elérheti a 20-30 milliárd forintot - mondta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára.

A szakember szerint a károk mintegy 300 ezer hektár mezőgazdasági területet sújtanak, ebből 10-30 ezer hektáron volt árvízkár. A belvíz miatt viszont mintegy 100 ezer hektáron kipusztult a vetés, míg további 200 ezer hektáron a talaj víztelítettsége miatt nem tudtak vetni a gazdálkodók.

A károk elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Csongrád megyét érintették, de jelentős veszteségeket kell elkönyvelniük Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatrmár-Bereg megyében is.

A MOSZ szerint a kárt szenvedett gazdálkodóknak meg kell kapniuk a nekik járó nemzeti kiegészítő támogatásokat. Az érdekvédelmi szervezet úgy véli, ezenkívül még kárenyhítő támogatásra is szükség volna. Emellett át kellene ütemezni a gazdálkodók hiteleit, valamint új hiteleket biztosítani számukra kamattámogatással.

Tóth István felhívta a figyelmet arra, hogy a MOSZ már a múlt év őszén jelezte, hogy a belvíz és a talaj víztelítettsége miatt jelentős károkra lehet számítani. Ezért is szorgalmazta az érdekképviseleti szervezet egy katasztrófaalap létrehozását.

Hinora Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mezőgazdasági szakigazgatási főosztályának vezetője elismerte, hogy a belvíz miatt jelentős károk keletkeztek a mezőgazdaságban. Az árvíz miatti károkat ugyanakkor nem tartotta túlságosan nagynak a főosztályvezető. Véleménye szerint az árterületen gazdálkodóknak számításba kell venniük az esetleges árvízkárokat. Jelezte, hogy ezeken a területeken a későbbiekben át kell térni a gyepgazdálkodásra, illetve erdősíteni kell.

Jelenleg több mint 100 ezer hektárt borít belvíz, míg 200 ezer hektáron a talaj annyira átnedvesedett a százszázalékos víztelítettség miatt, hogy ott érdemi munka nem végezhető. Az őszi kalászosok mintegy 100 ezer hektáron pusztultak ki a belvíz miatt. A tényleges károk felmérése azonban a kedvezőtlen körülmények miatt több időt vesz igénybe.

A főosztályvezető jelezte, hogy a belvízkárt szenvedett gazdák megkapják a területalapú támogatást. A nemzeti kiegészítésről, az úgynevezett top-up kifizetésének lehetőségéről most folyik az egyeztetés Brüsszelben.

Az agrárkormányzat a mostanihoz hasonló károk kezelésének egyszerűbbé tétele érdekében kezdeményezte a Nemzeti Kárenyhítési Alap létrehozását.