A génkezelt élelmiszer megosztja a világot

2006.05.12. 7:23

Május 15-én küldi vissza a koegzisztencia rendelet módosított tervezetét Brüsszelbe a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM). A jogszabály a hagyományos, a bio és a GM-növények (genetikailag módosított) egymás melletti termesztését szabályozza. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) kimondta, hogy illegális volt a genetikailag módosított organizmusok elfogadására vonatkozó, 1998-tól 2004-ig érvényben levő EU-késleltetés.

Az első változatot februárban kaptuk vissza az uniótól, megjegyzésekkel. Ezeket a javaslatokat a minisztérium szakemberei beépítették a szövegbe, de az EU egyik legszigorúbb, ilyen típusú szabálytervezete érdemben nem változott, nem lett engedékenyebb. Az újabb anyag elbírálására 90 nap áll Brüsszel rendelkezésére, ha jóváhagyják, notifikálják, akkor a Magyar Országgyűlés is szavazhat róla.

A rendelet értelmében az Európában legnagyobb, 400 méteres védőtávolságot kell majd alkalmazni a GM-növények termelőinek. Erre azért van szükség, hogy a módosított növények pollenjei ne keveredhessenek a hagyományos növénykultúrákéval, ne porozhassák be egymást.

A biotermelők még így is aggódnak, mert a méhek ennél messzebbre is elvihetik a pollent - igaz, a méhek nem szeretik a kukorica, a repce vagy a szója virágporát. Szintén elgondolkodtató az a tény is, hogy a szél sokszor még Afrikából is elhozza a homokot Európába.

Magyarországon jelenleg is érvényben van a 2004 év végi védzáradék, amely minden GM-növény termesztését megtiltja. Az unió azonban sorra felülvizsgálja és felbontja ezeket, amennyiben nem felelnek meg a jogi követelményeknek.

Erre az eshetőségre készülünk a koegzisztencia rendelettel, hogy akkor se maradjunk szabályozás nélkül a GM-növényekkel kapcsolatban, ha felbontják a magyar védzáradékot -mondta dr. Akác Béla, az FVM főosztályvezető-helyettese.

A genetikailag módosított növények megítélése Európa-szerte vitatott, hiába a témában született sok száz publikáció és a sokszor éles hangú viták: eddig nem született megállapodás.

Ugyanakkor az Egyesült Államokban, Kanadában, Brazíliában, Ázsia egy részén - ahol a szója- gyapot- és kukoricatermés zöme már GM-növény - ez gyakorlatilag nem jelent problémát. Lassan egy évtizede százmilliók fogyasztottak és fogyasztanak GM-élelmiszereket, és egy enyhe allergiás esettől eltekintve, egyetlen hiteles tény sem bizonyítja, hogy ezek bármilyen káros hatást okoztak volna bárkinél. Tény azonban, hogy Európában nagy a társadalmi igény a részletes hatásvizsgálatokra: meggyőző bizonyítékokra van szükség a GM-termékek megbízhatóságára vonatkozóan. Számos kutató tartja komolyabb veszélyforrásnak azt, hogy ezek a gének elterjedhetnek a környezetben, és ma még kiszámíthatatlan hatással lehetnek a hagyományos növényekre.
 
A mostani rendelet nem jelent majd kötelezettséget, a piac fogja eldönteni, hogy mezőgazdasági szempontból érdemes lesz-e termelni ezeket a növénykultúrákat, illetve a fogyasztók is eldönthetik, hogy megvásárolják-e az ilyen típusú árut, megfelelő tájékoztatás mellett.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK