Szolidaritási adóként nőne a társasági adó

2006.05.16. 8:45

Szolidaritási adó fizetésére kérné a cégeket több minisztérium. A nem önkéntes felajánlás néhány plusz százalékkal terhelné meg a jelenleg 16 százalékos társasági adót. A megvonást a Világgazdaság értesülései szerint már az év folyamán bevezethetik, és néhány évig érvényben is hagynák. Az új adótól remélt pénzből a költségvetés lyukait foltozhatná a kormány. A társasági adó 1 százalékos emelése 30 milliárdot hozna a büdzsének. Az [origo] által megkérdezett szakértők szerint az adóemelés szükséges, a kérdés csak az, hogy mire költi a pénzt a kormány.

Szolidaritási adó bevezetésével kíván pénzhez jutni több minisztérium. Az elnevezés szerint a cégeket "megkérnék", hogy járuljanak hozzá a költségvetés lyukainak betömködéséhez, az új adó azonban kötelező érvényű volna.

A Világgazdaság értesülései szerint a kormány nem vár 2007-ig, hanem már év közben bevezeti az új adónemet. Mivel az adótörvény módosítása legalább öt hetet igényel, és a kihirdetéstől számítva 45 nappal lép életbe az új változat, a "szolidaritási" adót szeptember elsejétől vezetheti be legkorábban a kormány.

A szolidaritási adó bevezetésével a jelenleg 16 százalékos társasági adót növelnék néhány százalékponttal. A társasági adó 1 százalékos növelése 30 milliárd forintos plusz bevételt jelentene a központi költségvetésnek.

Nem ez az első eset, hogy a vállalkozói szférától jut extra bevételhez a kormány a költségvetés lyukainak betömködéséhez. Draskovics Tibor pénzügyminiszter 2004-ben kétéves banki különadót vezetett be arra hivatkozva, hogy a pénzintézetek profitjában az állami támogatások is szerepet játszottak.

Szakértők szerint szükséges az adóemelés

Orbán Krisztián, a Central European Management Intelligence (CEMI) elemzője szerint a vállalkozói szféra elviselne egy időszakos társasági adóemelést, a kérdés csak az, hogy a kormány mire fordítja a pluszbevételt. "Döntő kérdés, hogy történnek e megfelelő lépések a strukturális problémák megoldására."

Orbán az [origo]-nak elmondta: a CEMI korábbi, hiánycsökkentő javaslatában is szerepelt társasági adóemelés, azonban ezt járulékcsökkentéssel kombinálták, hogy a gazdaságot ne lassítsa a vállalkozók megnövekedett terhelése. A szakértő szerint, amennyiben a többletbevételt nem strukturális reformokra fordítják, az nem hat majd ösztönzőleg a vállalkozásokra.

Fájdalmas, de szükséges megszorításnak tartja a "szolidaritási adót" Hegedüs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója. Hegedüs szerint jelenleg nem látszik olyan törekvés, amely megnyugtatóan csökkentené a kiadási oldalt, ezért a kormánynak a bevételi oldalon kell lépnie.

Hegedüs Miklós az [origo]-nak elmondta: a 16 százalékos társasági adó az Európai Unión belül alacsonynak számít, ezért a 2-3 százalékos emelés sem hozna drámai versenyképesség csökkenést. A magyar kis- és középvállalkozói szférát jellemző tőkehiány és a szükséges fejlesztések elmaradása miatt elvileg versenyképesség-csökkenéssel járna az adóemelés. Azonban Hegedüs szerint a 2007-től kezdődő II. Nemzeti Fejlesztési Terv és az EU pályázatok segítségével a KKV szektor ellensúlyozhatja a bevételcsökkenést.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK