Az elemzők is zömmel 50-75 bázispontos izlandi kamatemelést vártak. Ez részben magyarázhatja, hogy az izlandi korona átmeneti erősödés után visszagyengült arra a szintre az euróval és a dollárral szemben, ahol a kamatbejelentést megelőzően volt. Az elmúlt hónapokban az izlandi pénz árfolyama az euróhoz képest mintegy 30 százalékot esett, az éves infláció pedig elérte májusra a 7,6 százalékot.
Az emelést, két év alatt, sorrendben a 14-et, elsősorban az infláció ütemének megugrásával indokolták, amely részben felelőssé tehető az izlandi korona árfolyamának jelentős csökkenéséért. Az infláció hatásainak mérséklése érdekében erősen korlátozó monetáris politikára van szükség egy hosszabb időszakra - áll a bank közleményében.
Márciusban ugyanígy 75 pontos kamatemelést hajtott végre az izlandi jegybank. Az ország gazdasági-pénzügyi egyensúlyát az ingatta meg, hogy az elmúlt időszakban igen felgyorsult a gazdasági növekedés üteme. Meredeken zuhanni kezdett az izlandi korona árfolyama - négy és fél évi mélypontra az euróhoz képest -, jelentősen csökkentek a részvényárfolyamok, felpörgött az infláció, és felduzzadt a fizetési mérleg hiánya.
Londoni elemzők még március közepén figyelmeztettek, hogy az izlandi makrohelyzet megingása miatt általában is romlott a portfólió-befektetők kockázatvállalási hajlama a feltörekvő piacokon, és ennek is szerepe volt a forint gyengülésében. Az elemzők szerint a magas hozamú piacokra, például a Magyarországra, Törökországra vagy Dél-Afrikára szakosodott befektetők "egy kicsit megijedtek attól, ami Izlandon történik".
Magyarországon a jegybanknak, Barcza szerint elsősorban a forint változékonyságának növekedését kell figyelembe venni a hétfői kamatdöntő ülésen. A globális piacokon elkezdődött nagyarányú tőkekivonás eredményeként, a forint korábbi 6 százalékos változékonysága mostanra 8-9 százalékra nőtt.
Az új kamatszint Izlandon május 23-tól érvényes.
[origo]/MTI