Folyékony gáz csillapítja Kína energiaéhségét

Vágólapra másolva!
A Sencsen városban épült kikötőbe pénteken érkezik meg Kína cseppfolyósföldgáz-importjának legelső tétele. A 2002. októberi szerződés óta több mint a kétszeresére nőtt az olaj ára, ezért a kínai LNG-vevők nagy megtakarításra tesznek szert.
Vágólapra másolva!

Péntekre várják Kína legelső LNG-import szállítmányát a Sencsen városban (Guangdong tartomány) épült terminálra. A tanker három nappal előbb érkezik a tervezettnél, idézi a Platts energiaipari információszolgáltató az olajkikötő szóvivőjét.

Kína energiaigénye olyan tempóban növekszik, hogy nagyrészt ez a keresletbővülés hajtja föl az olaj világpiaci árát. Az orosz olajszektorból pedig az utóbbi időben olyan jelek érkeztek, hogy európai terjeszkedésük uniós gátja esetén Kína ellátása fontosabbá válhat számukra. Európára nézve súlyos következményekkel járna, ha kevesebb orosz olajra és gázra számíthatna. Ezért az EU-ban minden lépésnek örülnek, mely csökkenti az ázsiai óriás roppant energiaéhségét.

A nemrég épült tároló kapacitása évi 3,7 millió tonna. Ünnepélyes felavatását csak júniusra tervezik, rendszeres használatát pedig csak valamikor szeptembertől. A tárolót üzemeltető cég egy 25 éves LNG-szállítási szerződést írt alá az ausztráliai North West Shelf Venture nevű társasággal évi 3,3 millió tonna LNG szállításáról.

A visszagázosított LNG-t a városi gáz használóihoz juttatják majd el Sencsen, Dongguan, Guangcsou és Fosan városokban. Jut belőle a sencseni, a guangcsoui és a huicsoui erőműveknek, sőt Hongkongnak is.

A szállítási szerződés 2002 októberében született azon árképlet alapján, mely szerint egy hordó LNG ára 25 dollár. Ugyanez az árformula az alapja a legtöbb ázsiai LNG-szerződésnek. Annak köszönhetően, hogy a megállapodás óta több mint a kétszeresére nőtt az olaj ára, a kínai LNG-vevők óriási megtakarításra tesznek szert. Az alacsony ár még azelőtt született, hogy az LNG-eladók emelték volna áraikat a piac szűkülése miatt. A tárolót üzemeltető cég tulajdonosa, a Kínai Nemzeti Part menti Olajtársaság kétszeresen is jól járt, mert az ügylet részeként olcsón jutott 5,3 százaléknyi részesedéshez az eladó NWS készleteiben.

A terminál építésének első szakasza 7,2 milliárd jüanba (898 millió dollárba) került. Ennek részeként három, egyenként 160 ezer köbméteres tartály is épült, valamint egy 145 ezer köbméteres LNG-szállító eszköz, végül pedig egy 380 kilométeres gázvezetékrendszer. A terminál 33 százaléka az említett CNOOC kínai állami olajtársaságé, 30 százaléka a BP-é, a fennmaradó hányad helyi és hongkongi tulajdonosoké - tájékoztatta az [origo]-t a Magyar Energiahivatal.