Járai: A politika lassítja a reformot

Vágólapra másolva!
Az euróövezethez csatlakozni kívánó országoknak fontos érdekük, hogy már belépésük előtt teljesítsék az előírt kritériumokat - hangoztatta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzet Bank elnöke az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottsága előtt egy keddi vitában felszólalva.
Vágólapra másolva!

A jegybankelnök szerint az euróövezet gazdasági növekedését és stabilitását biztosítani hivatott szabálycsomag tavalyi módosítása, reformja politikailag és gazdaságilag érthető. Nem a legszerencsésebb üzenet ugyanakkor az eurócsatlakozásra készülő új EU-tagországok felé, mert úgy is lehet érteni, hogy immár nem szükséges tökéletesen teljesíteni valamennyi maastricthi kritériumot - már csak azért is, mert vannak nagyobb országok is, amelyek nem tesznek eleget a deficitfeltételnek.

Járai úgy ítélte meg, mások mellett Magyarországon például a módosítás nem segített a kormány teljesítési készségének növelésében és a reformok szükségességének a lakossággal való megértetésében. Az új tagországokban eleve nehéz megértetni a lakossággal, hogy a szerkezeti reformok nem csupán a kritériumok vagy az EU kérése miatt szükségesek, hanem az ország saját érdekei miatt. Lehet kritizálni a kritériumrendszert, de annak nagy előnye, hogy kellően egyszerű és átlátható.

A magyar szakember úgy ítélte meg, hogy könnyű, de nem helyes politika az EU-t bírálni, amiért például csökkenteni kell az államháztartási hiányt. Az országok saját érdekében, a jövendő generációk érdekében is kiegyensúlyozott költségvetésre van szükség, és lépésről lépésre csökkenteni kell az államadósságot is. Az árstabilitás szintén kiemelten fontos - hangoztatta.

Járai Zsigmond szerint a még kívülállóknak érdekük, hogy mielőbb belépjenek az euróövezetbe. Ugyancsak érdekük a kritériumok korai - és akár a szerződésben rögzítettnél szigorúbb - teljesítése és a stabil gazdaság megteremtése a belépés előtt, mert ha már csatlakoztak, nehezebb lesz megoldani ezeket a problémákat.

Az eurózónával kapcsolatban általánosságban a bankelnök meggyőződését fejezte ki, hogy ott a hosszú távú gazdasági növekedés legjobb feltétele az árstabilitás. Ez jó üzenet az övezeten kívüli országoknak is. Véleménye szerint érthető politikai okokból lassú a strukturális reform a zónában. A reform gyorsulása esetén nagyobb lenne a térség növekedési képessége - fejtette ki.

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurózónás országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke ugyanitt egyebek között arra mutatott rá, hogy az övezet bővítése politikai kérdés. Juncker az Európai Központi Bank éves jelentéséhez kapcsolódó vitában, képviselői kérdésekre válaszolva elhárította a pénzügyminiszteri tanács felelősségét azzal kapcsolatban, hogy a maastrichti kritériumokat csak hajszál híján nem teljesítő (az előírtnál 0,1 százalékkal magasabb inflációval küzdő) Litvánia belépése lekerült a napirendről.

Kiemelte, hogy az eurózóna bővítése politikai kérdés. A belépés feltételei például már szerepelnek az új tagországok csatlakozási szerződésében. Az Európai Bizottság ugyancsak a szerződésekben rögzített dolgát tette, amikor a hiányos teljesítés miatt nem javasolta a litván csatlakozást - ha viszont a testület nem javasolja a felvételt, a miniszteri tanács jogilag nem hozhat semmilyen döntést.

Egyúttal védelmébe vette a bizottsági döntést is. Kiemelte, hogy nem szabad "állóképet" készíteni a helyzetről, hanem meg kell nézni az egész inflációs ciklust is, mert vannak periódusok, amikor jobb az inflációs mutató, mint az év egészében. Azt viszont elismerte, hogy az elutasítottak számára "irritáló" lehet, hogy teljesítményük megítélésekor nem az eurózónás inflációt veszik figyelembe, hanem mind a huszonöt tagországét.