Világbank: Gazdasági válság lehet

A fejlődő országok egyre jobban függnek az olcsó külföldi tőkétől, és ez emlékeztet az 1990-es évek végi pénzügyi válsághoz vezető helyzethez. A Világbank elemzői szerint a mostani helyzet törékeny, és nagyon hasonlít a brazil, és orosz válsághoz. Mindez Magyarországot is érzékenyen érintheti.

A magasabb hozamokat üldöző magánbefektetők, a javuló adósminőségben bízva, tavaly rekord összeget, 491 milliárd dollárt ruháztak be a fejlődő országokban részvényekbe, kötvényekbe, gyárakba és más értékekbe. Ez az összeg 2004-ben 397 milliárd dollár volt a Világbank számítása szerint. A tőkeáramlást a privatizációk, és a nemzetközi vállalat-egyesülések vonzották, valamint a növekedésben benne volt az is, hogy a fejlődő országok közötti tőkeáramlás jobban gyorsult, mint a fejlett országokból a fejlődők felé.

Tavaly a legtöbb tőke, 329 milliárd dollár, az európai, a közép-ázsiai és az ázsiai-csendes-óceáni, felzárkózó országokba került. A befektetők azonban nem becsülik fel kellőképpen a bevásárlásaik kockázatát: a felzárkózó sztárok - Kína, Chile, Magyarország, Malajzia, Mexikó, Lengyelország, Oroszország és Thaiföld - és a többi felzárkózó piac közötti szakadék megmaradt - írták a szakértők.

A külföldi tőke általában segíti a beruházás-finanszírozást a szegény országokban, azonban bármilyen hirtelen megrázkódtatás - a madárinfluenza hírektől, a kínai GDP-növekedés esetleges lassulásán át, egy váratlan amerikai kamatemelésig - arra figyelmeztetheti a befektetőket, hogy a fejlődő világbeli alacsony megtérülés nem éri meg a kockázatot. Az efféle kivonulás után a fejlődő országok ott maradnak hatalmas adósságokkal terhelten, gazdasági növekedésük lelassul a növekvő kamatok miatt, a részvényáraik zuhannak, a kereslet visszaesik exporttermékeik iránt.

Az ilyen hármas csapások - magas kamatok, csökkenő nyersanyagárak, lassuló növekedés - súlyos problémákat okozhatnak ezeknek az országoknak, írták az elemzők.

Jelenleg a befektetők bármit megvesznek, ami legalább egy kicsit jobb az alacsony hozamú amerikai értékpapíroknál. Május 1-én, az átlagos hozamkülönbözet 1,73 százalékpont volt. A múlt héten a magyar, a bolgár vagy a marokkói kötvények már csak kevesebb mint 1 százalékponttal nagyobb megtérülést kínáltak, mint az amerikai kincstárjegyek, írták a Világbank szakértői, így az utóbbi hetekben a piacok ízelítőt kaptak, mi történik, ha a befektetők ismét megriadnak a felzárkózó piacoktól. Számos fejlődő országban zuhantak a részvényárak, és pénteken a hozamkülönbözet 2,1 százalékpontra emelkedett. A mostani fejlemények nem jelentenek leolvadást vagy összeomlást, de figyelmeztetnek mindenkit azokra a kockázatokra, amelyek egyes felzárkózó piacokon kétségkívül megvannak. Az 1990-es brazil, dél-koreai, thaiföldi vagy oroszországi válság pontos megismétlődésétől azért valószínűleg nem kell tartani, vélik a szakértők.

A Világbank szakemberei ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy sok fejlődő ország kimerítette többleteit és más tartalékait, amelyek segítettek a magas olajár megemésztésében, miközben a gazdaságuk gyorsan nő. Ezért sérülékenyek a további megrázkódtatásokkal szemben.

A Világbank negyedéves jelentése szerint, ettől függetlenül, idén tovább gyorsult a gazdasági növekedés az Európai Unió új kelet-európai tagországaiban, miután sikerrel vették a külső gazdasági körülmények, illetve a belpolitikai feszültségek okozta akadályokat. Általában javult a költségvetési egyensúly Magyarország kivételével. Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon, a három legnagyobb újonnan csatakozott országban van szükség jelentősebb strukturális kiigazításra.

A jelentésben a Világbank szakértői közlik, hogy az olaj drágulása nem fékezte a gazdasági növekedést, ám néhány országban, elsősorban a balti államokban megnehezítette az infláció kezelését. A gazdasági növekedés továbbra is erőteljes, annak ellenére, hogy a régi tagországok gyenge gazdasági teljesítményt nyújtanak, s változatlanul drága a kőolaj.

Lettország, Szlovákia és Csehország gazdasága rekord ütemben növekedett 2005 utolsó negyedében, és az idei év elején. Észtországban és Litvániában folytatódott a lendületes növekedés, Magyarországon és Szlovéniában stabilizálódott a gazdaság. A térség legnagyobb gazdasága, Lengyelország lemaradt a növekedésben, de negyedévről-negyedévre csökken a lemaradás, és az idén tartóssá válhat a növekedés.

A jelentés kiemeli, hogy aggodalomra ad okot a tetemes folyó fizetési mérleg hiány Észtországban, Lettországban, Magyarországon és Szlovákiában.