A bankoknak jó a módosított csődtörvény

Vágólapra másolva!
A július elsejétől hatályba lépő csődtörvény módosítás igazi nyertesei a bankok és a rosszhiszemű adósok lehetnek - hangzott el az Euler Hermes hitelbiztosító cég által rendezett hitelezővédelmi konferencián.
Vágólapra másolva!

Csőke Andrea, a Fővárosi Bíróság bírája az év második felétől alkalmazandó új szabályokat vetette egybe a jelenlegiekkel. Egyebek mellett kiemelte, hogy az ügyvezetőknek a hitelezők érdekeit kell képviselniük, és végső soron anyagilag is felelnek, ha nem így járnak el.

A másik újdonság elsősorban a bankokat érinti, hiszen elsősorban azok kötnek ki zálogjogot az adósok vagyonára. Július 1-jétől az értékesített zálogtárgy - költségekkel csökkentett - eladási árának a fele őket illeti. Ez utóbbi lehetőséget hangsúlyozta Molnár György, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének elnöke is, hozzátéve, hogy a bankok kielégítési aránya több lesz 50 százaléknál, hiszen a korábbi dupla helyett ma már négyszeres zálogfedezetet kérnek a hitelekre.

Az elnök kifejtette, hogy tavaly mindössze 26 csődeljárás indult - ennek célja a cég reorganizálása - ugyanakkor a felszámolási eljárások száma közel 20 ezer volt a múlt év végén. A több mint 11 ezer végelszámolás zöme is átfordul felszámolásba. Az előadó kifogásolta azt, hogy Magyarországon az egyéni vállalkozók ellen nem indulhat sem csőd-, sem pedig felszámolási eljárás. Az EU-ban egy bizonyos nagyság után ez a lehetőség adott.

Az új szabályokat is kritizálta Kozma András, az Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Rt. igazgatósági tagja. Kifogásolta például, hogy a felszámolási eljárás előtt fizetési felszólítást kell küldeni az adósnak, aki ha nem veszi azt át, máris meghiúsult a felszámolás. Arról nem is beszélve, hogy a rosszhiszemű adós nyomban vitatni fogja a felszólítás jogosságát, így végső soron a peres bíróságok leterheltsége növekszik. Kozma András szerint a bankok privilégiuma miatt nem marad vagyon a többi hitelező részére.