Az államadósság 85 százalékot nőtt 2000 óta

Csaknem megduplázódott 2000 óta az államadósság - mutat rá az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ figyelmeztet, hogy az adósság további növekedése - különösen a kamatok emelkedése mellett - a költségvetés mozgásterének további beszűkülését okozhatja.

A központi költségvetés adóssága az 1999. december 31-i 6886,4 milliárd forintról 2005 végére 12 744,2 milliárd forintra, azaz 85,1 százalékkal nőtt - áll az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésében. Az adósság éves növekedése 2000-ben és 2001-ben 500 milliárd forint alatt volt, 2002-ben megháromszorozódott, 1504,7 milliárd forintot tett ki, 2003-tól pedig évi 1000 milliárd forint körül állandósult. Az uniós statisztikai módszerek alapján számított adósságmutató a GDP 60 százaléka alatt volt.

Az ÁSZ évek óta visszatérően jelzi a költségvetési bevételek felültervezését, a kiadások alultervezését, a költségvetés évközi, többszöri módosításának negatív következményeit, a hatásvizsgálatok nélküli tervezést. Ezenkívül szükségesnek tartja az állami feladatok tartalmának és finanszírozási mértékének meghatározását, az államháztartás hosszú távú, egyensúlyi követelményeinek biztosítása érdekében - mutat rá a jelentés.

A hat évet átfogó ellenőrzés, a tapasztalt tendenciák alapján, a számvevőszék több olyan kockázati tényezőre mutat rá, amelyeknek jövőbeli kihatásai lehetnek. Ezek között említi a jelentés, hogy az adósságállomány további növekedése - különösen a kamatok emelkedése mellett - a költségvetés mozgásterének további beszűkülését okozhatja.

A központi költségvetés adósság-növekedésének 63,3 százalékát, elsősorban működési jellegű kiadások idézték elő. A számvevőszék álláspontja szerint a jövőben nem várhatók olyan bevételek, amelyek a hiány mérséklését eredményezhetik.

A vizsgált időszakban a kötvények és kincstárjegyek után a befektetőknek kifizetett hozamok csökkentek, az adósság-portfólió összetétele kedvezőbbé vált. Ennek ellenére a hiány részeként megjelenő kamat a központi költségvetés adósságnövekedésének 82,2 százaléka volt. Ez azt jelenti, hogy a kamatokon keresztül az államadósság determinálja és beszűkíti a költségvetés mozgásterét.

A központi költségvetés adósság-növekedésének 28,6 százalékát, a vizsgált hat évben a tb-alapok hiánya tette ki. Az alapokon belül az egészségbiztosítási alap hiánya volt a meghatározó, aminek oka a járulékkulcsok csökkentése, illetve a kieső források - központi költségvetésből történő - pótlásának elmaradása volt. A nyugdíjbiztosítási alap hiánya mérsékeltebb, ugyanakkor növekvő volt.

A központi költségvetés adósságának növekedését, a hiányokon túl döntően a költségvetésen kívüli szervezetektől átvállalt hitelek vagy részükre térítésmentesen juttatott államkötvények okozták. Az átvállalt hitelek többsége mögött fejlesztések, beruházások (például a MÁV fejlesztései, autópálya-beruházások) álltak, amelyek a jövőbeli fejlődést szolgálják.

Az önkormányzatok adósság-állománya a 2000 év végi 101,6 milliárd forintról 2005 végéig 291,6 milliárd forintra nőtt. Az adósságon belül a fejlesztések miatti adósság a meghatározó. Ugyanakkor 2000-ben az önkormányzatok 13,9 százaléka, 2004-ben már 20,3 százaléka kényszerült működését finanszírozó hitelek felvételére.

Az Államadósság Kezelő Központ Rt. (ÁKK) által 2000-2005 között bevont források 9,2 százaléka hitelfelvételből, 90,1 százaléka értékpapír kibocsátásából származott. A forrásbevonások 74,5 százaléka forintban valósult meg. A vizsgált időszakban, az ÁKK Rt. 12 963,7 milliárd forint értékben, éven túli lejáratú forrásokat vont be, a törlesztés összege ugyanezen lejáratnál 7967,0 milliárd forint volt. A törlesztések nem eredményezték az adósság csökkenését, mivel azok teljesítéséhez új forrásbevonásra volt szükség. Ezen túl 815,9 milliárd forintos adósságnövekedés kincstárjegyben testesült meg.

Az egészség-biztosítási alap hiányának növekedése azt jelzi, hogy az egészségügy pénzügyi egyensúlyi helyzetének megteremtése kiemelten fontos feladat. A nyugdíjbiztosítási alap hiányának növekvő tendenciája további adósság-növekedési kockázatot jelent. Az önkormányzatoknál a működési hitelállomány növekedése költségvetésük deficitjére utal, ami a szektor további eladósodásának kockázatát hordozza magában.

Az Állami Számvevőszék az ellenőrzés megállapításai alapján javasolta a kormánynak, hogy kezdeményezze az államháztartási törvény módosítását annak érdekében, hogy az nevezze meg a hivatalos adósságadatokat publikáló szervezetet és szabályozza az állami követelések és azok kezelésének fogalmát. Rendeletben szabályozza az államháztartás egészére vonatkozó államadósság bemutatásának felelősét, valamint dolgozzon ki és terjesszen az Országgyűlés elé a tb-alapok mindenkori pénzügyi egyensúlyának megteremtését szolgáló javaslatot.
Javasolta továbbá az ÁSZ a pénzügyminiszternek, hogy biztosítsa a napi likviditá-skezeléséhez szükséges megbízható és pontos információkat és határozza meg az államadósság kimutatásának rendjét és módszertanát.