Kevesebb lehet a ruhapénz

2006.06.06. 7:21

Az adókedvezmények megnyirbálását részben a cégek adó- és járulékmentes kifizetéseinek további korlátozásával oldaná meg a kormány - értesült a Napi Gazdaság.

A társaságok jelenleg viszonylag sok címen és különböző szabályok szerint egészíthetik ki munkavállalóik jövedelmét, függetlenül attól, hogy ez az egyénnél okoz-e adófizetési kötelezettséget. A rendszer ésszerűsítésének valószínűleg áldozatuk esik majd a biztosítások mai, korlát nélküli kedvezményezettsége és a közszolgálati dolgozók ruhapénze. Az sem zárható azonban ki, hogy az összes tételt egyetlen tételbe söpörnék be.

A folyamat az idén hatályos adótörvényekben megindult. Számos, a cafeteria-rendszerekben előszeretettel alkalmazott juttatást soroltak az évi 400 ezer forintos korlát alá. Ide tartozik az egészségpénztári megtakarítás is, amihez hasonlóan 2007. január 1-jétől, az összes hosszabb távú öngondoskodás és a napi megélhetést segítő kifizetés - mint a bérlet vagy az étkezési hozzájárulás - is csak egymás kárára történhet majd. A Napi Online úgy tudja, ezalól az egyéni nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) jelenthet kivételt, mivel ez nem a cégek által adható juttatások közé tartozik.

A tapasztalatok szerint az igazán jelentős, céges bérpótlék csak kevesek privilégiuma volt. A cafeteria-rendszerre ugyan meglehetősen szigorú szabályok vonatkoznak - a kiváltságokat kifejezetten üldözik, hiszen dolgozói csoportokra kell kidolgozni az elveket -, de ezek kijátszhatóak. Külön üzletág alakult ki arra, hogy ezen a téren tanácsokkal lássa el a munkaadókat.

Kérdés azonban, hogy az így logikusnak tűnő szigorítás nem okoz-e komolyabb károkat például az előtakarékossági rendszerben. Az önkéntes nyugdíjpénztárak, de az egészségpénztárak is elsősorban a munkaadói befizetések révén tudtak az elmúlt években növekedni. A nyugdíjpénztáraknál jól látható, hogy amint megszűnik a céges juttatás, a számla azonnal elhal, a dolgozó önként már nem folytatja a takarékoskodást.

Kulcskérdés tehát, hogy a részletes szabályok és összeghatárok miként alakulnak majd. Ebben persze az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak (OÉT) is jelentős szerepe lehet. Emlékezetes ugyanis, hogy a béren felüli juttatásoknál a kabinet javaslata eredetileg 500 ezer forintra, és arányosításra vonatkozott. Ezt változtatta az OÉT a külön megkötés nélküli 400 ezerre, ami az érintettek szerint sokkal rugalmasabb és kedvezőbb megoldás.

KAPCSOLÓDÓ CIKK