Nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma

2006.07.12. 13:30

Magyarországon az első félévben 14 százalékkal több fizetésképtelenségi eljárás indult, mint egy évvel korábban, a reorganizációt célzó csődeljárások indítása pedig továbbra is marginális - mondta Mikael Szabó, a Coface Hungary ügyvezetője szerdai sajtótájékoztatóján.

A legkockázatosabb területek a textil- és az építőipar, valamint a kereskedelem. A bejegyzett cégek számához viszonyítva a textiliparban 3,11, az építőiparban 2,71, míg a nagykereskedelemben 2,37 százalék volt a felszámolások aránya az első félévben.

Európában a felszámolások aránya 0,5-1,5 százalék, Magyarország - Portugáliával együtt - a legrosszabb helyet foglalja el a 7300 fizetésképtelenségi eljárással.

Mikael Szabó a magyarországi helyzet sajátosságaként említette, hogy a generál importőr és a végső vásárló közé gyakran hat cég is beékelődik. Ezért szerinte - a forint drágulása és a kormány egyensúlyjavító intézkedéseinek hatására szűkülő árrés miatt  - a nem eléggé profitábilis cégek kiesnek a rostán.

A kiskereskedelemben is koncentráció várható, hiszen Magyarországon például éppen annyi az élelmiszerboltok száma, mint Angliában. Az 54 ezer építőipari kivitelezést végző magyar céggel szemben pedig Ausztriában 8 ezer működik, és ezek összesített forgalma ötszöröse a hétszer több magyar vállalkozásénak.

A legkevésbé kockázatos ágazatok: a vegyipar, a turizmus-vendéglátás és a szállítmányozás. Ezeken a területeken a felszámolások aránya 1,20, 1,90, illetve 1,74 százalék, mindhárom ágazatnál csökkenő a tendencia.

A végelszámolások (amikor a cégek maguk határoznak megszűnésükről) az új csődtörvényben már nem szerepelnek, átkerültek a cégtörvénybe. Szabó szerint ennek egyetlen előnye a statisztikák szépítése.

A hitelbiztosító és kockázatelemző cég saját adatai alapján készült elemzése szerint az egymillió társas és 200 ezer egyéni vállalkozás közül mindössze 40 ezer hitelképes. A számlák 2,7 százalékát nem fizetik ki soha, ez a kockázat mintegy elfogadottá vált a magyar gazdaságban, ahelyett, hogy a fizetési fegyelem javulna.

Szabó extrém példaként említette, hogy kenyér szállításánál is találkozni 180 napos fizetési határidővel. E terminus indoka az, hogy a vevő előbb eladja az árut, és azt követően fizet, de a kenyér esetében ez nem lehetne több 2 napnál.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK