Keddre dönt a megszorításokról Sólyom

Keddig dönt Sólyom László államfő arról, hogy kér-e előzetes normakontrollt a parlament által elfogadott megszorítási törvényekről az Alkotmánybíróságtól (AB). A Népszabadság korábban úgy írt, hogy ha a köztársasági elnök normakontrollt kér, az akár hónapokra is elodázhatja a  megszorító rendelkezések alkalmazását.

Sólyom László köztársasági elnök legkésőbb hétfőn dönteni fog a pénzügyi törvények aláírásáról - mondta Wéber Ferenc, a köztársasági elnök sajtófőnöke csütörtökön. Az államfő aláírása szükséges minden jogszabály kihirdetéséhez, az eljárási szabályok szerint Sólyom Lászlónak a megérkezést követően öt nap áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja az elfogadott törvényeket, hogy azok megfelelnek-e az alkotmányos előírásoknak, amennyiben a parlament a jogszabály sürgős kihirdetését kéri. Az államfőhöz szerdán délután juttatták el az Országgyűlésből a törvényeket, amelyek sürgősséggel történő kihirdetéséről hétfőn döntöttek.

Az öt nap elteltével a köztársasági elnök vagy rendelkezik a törvény kihirdetéséről, vagy amennyiben alkotmányos aggályai vannak, akkor továbbítja azt az Alkotmánybíróságnak, és előzetes normakontrollt kér az ügyben. A pénzügyi törvénycsomaggal kapcsolatban több szervezet is - köztük a Magyar Bankszövetség, a Levegő Munkacsoport - felvetette, hogy szeretnék, ha Sólyom László előzetes normakontrollt kérne az Alkotmánybíróságtól. Wéber Ferenc, hangsúlyozta: ilyen kérések a köztársasági elnök tevékenységét nem befolyásolják, hiszen alapvető feladata megvizsgálni az elfogadott törvények alkotmányosságát.

A köztársasági elnök jogkörébe tartozik a politikai vétó is, amikor az Országgyűlésnek küldi vissza a törvényt újragondolásra. Ezzel az eszközzel súlyos kifogás esetében élhet a köztársasági elnök, és eddig Sólyom László ezt kétszer alkalmazta.

A normakontroll hónapos időveszteséget jelent

Korábban a Népszabadság úgy írt: ha a köztársasági elnök - engedve több szervezet kérésének - normakontrollt kér, döntés csak augusztus közepén születhet. Ez már akkor is gondot okozhatna, ha az AB mindent rendben találna. A rendelkezések kihirdetése így is heteket csúszhat, módosítás esetén, akár hónapok telhetnek el.

Alkotmányossági aggályok, szakértők szerint, több pontnál felmerülnek. Egyes adófajtáknál az évközi emelés már ütközhet az alaptörvénnyel. Véleményük szerint a Bokros-csomag bizonyos részeinek bukását is a túl gyorsan életbe lépő és túlzottan radikális intézkedések idézték elő.

A kormány minden napi késéssel milliárdokat veszít. Csak az emelésekből, az idén 190 milliárd forintos bevételre számítottak. Az összeg egyenes arányban csökken az intézkedések hatálybalépésének késlekedésével. Veszélybe kerülhet így az erre az évre tervezett, a GDP nyolc százalékát kitevő államháztartási hiány teljesülése.