A postai szolgáltatások monopóliumának megszüntetését javasolja minden EU-tagállamban 2009-ig az Európai Bizottság megbízásából készült két független szakvélemény, ezzel megfigyelők szerint tovább nőttek a teljes körű liberalizáció esélyei - értesült a Világgazdaság.

A postai szolgáltatások monopóliumának megszüntetését javasolja minden EU-tagállamban két független szakvélemény. Brüsszel várhatóan ősszel áll elő a szektornak a verseny előtti további megnyitását részletező tervével, s a mostani két szakvélemény igen fontos alapjául szolgál majd a miniszteri tanács és az Európai Parlament elé terjesztendő javaslatoknak - közölte Charlie McCreevy biztos szóvivője útján a Frankfurter Allgemeine Zeitung kérdésére.

A liberalizációt elsősorban a Deutsche Post és leendő hollandiai versenytársa, a TNT szorgalmazza, mert nagyszabású terjeszkedési terveket szőnek az európai piacon. A két szakvélemény azonban azt támasztja alá, hogy az ágazat egészének jót tenne a nyitás, mert további növekedési lehetőségeket nyitna a postai szolgáltatások piaca számára. A PriceWaterhouseCoopers és a WIK Consult által készített szakvélemények szerint ráadásul attól sem kell tartani, hogy a liberalizáció az eddig a monopolbevételek révén keresztfinanszírozott univerzális szolgáltatások (vagyis a kistelepülések ellátása) kárára történne. Utóbbi biztosításához ugyanis létre lehetne hozni egy kizárólag ezt szolgáló alapot, amelybe minden postai szolgáltatónak befizetéseket kellene teljesítenie.

Ahhoz azonban, hogy a verseny valóban meghozza a remélt gyümölcseit, minden tagállamban meg kell szüntetni egyes postai szolgáltatások fennmaradt áfamentességét - figyelmeztetnek a szakvélemények. Egyszerűsíteni kell továbbá a piacra lépést az új versenytársak számára, többek között a bürokratikus engedélyek beszerzésének könnyítésével.

Kérdéses azonban, hogy ha a 2009-es liberalizációs dátumot elő is lehetne írni minden tagállam számára, a gyakorlatban is egyformán végbemenne-e a piacnyitás valamennyi tagországban. Elemzők ezzel kapcsolatban arra emlékeztetnek, hogy a gáz- és árampiacok megnyitását követően elsősorban Franciaország, de más tagállamok is abból próbáltak hasznot húzni, hogy saját piacukat nem nyitották meg, ellenben monopolszolgáltatóik részesedéseket vásároltak a liberalizációt megvalósító országok piacain. Ennek a jelenségnek a megismétlődésétől tart most a Deutsche Post - méghozzá ismét éppen a francia vetélytárs, a La Poste esetében.

A 2009-es határidő kitűzését ennek dacára az Európai Parlamentben is sokan támogatják. "A postáknak már éppen elég idejük volt felkészülni a szabad versenyre" - véli Markus Ferber néppárti EP-képviselő. Szerinte már 2007 első felében, tehát a német EU-elnökség idején politikai megállapodásra lehetne jutni a liberalizáció 2009-ig történő befejezéséről. Olasz-, Franciaország és néhány kelet-európai új tagállam azonban néhány éves átmeneti időszak engedélyezéséhez kötheti beleegyezését.

A postai monopóliumok fokozatos felszámolását célzó közösségi irányelv (2002/39/EK) szerint ez év január 1-jétől már csak az 50 grammot meg nem haladó súlyú küldeményeknél lehetséges az egyetemes szolgáltatók kizárólagos piaci pozíciójának fenntartása. Ennek megfelelően Magyarországon is liberalizálták az 50 grammnál nehezebb küldemények piacát. Becslések szerint ezzel a hazai levélforgalom csaknem húsz százaléka már versengő piacon zajlik (több mint hetven magyarországi szolgáltató tevékenykedik ebben a szegmensben). Igazán nagy változás azonban a hazai szolgáltatási piacon a nagy szakmai befektetők megjelenésével várható.