Fél százalékkal nőtt a jegybanki alapkamat

Megemelte 50 bázisponttal alapkamatát a Magyar Nemzeti Bank, a döntés értelmében az új kamatszint 6,75 százalék. A jegybank a várakozásokhoz képest radikális lépésre szánta el magát - a piac jobbára 25 bázispontos emelésre számított. A monetáris tanács további emeléseket helyezett kilátásba, az elemzők szerint év végére 7 százalék fölött lesz a kamatszint.

A monetáris tanács hétfői ülésén 50 bázisponttal emelte meg az MNB irányadó alapkamatát. A jegybank új kamatszintje 6,75 százalék. A döntés utáni tájékoztatón kiderült: a tanács egységesen döntött, ami magát Járai Zsigmondot is meglepte.

A jegybankelnök elmondta, a tanács alapvetően két problémakör miatt határozott a szigorítás mellett: az egyik a hónapok óta fokozódó maginfláció, a másik pedig a nemzetközi kamatemelési trend. Példaként említette, hogy mind az EKB, mind a Fed, mind a közép-európai országok jegybankjai emeltek vagy emelést terveznek. Csökkent a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság is, ez szintén kamatemelést tett szükségessé.

A jegybankelnök szerint 2007-ben 7 százalék körüli infláció várható, ugyanis a kormány kiegyenlítő intézkedései miatt semmiképpen sem tartható a korábban megállapított 3 százalékos cél. Ha nem történnek megfelelő intézkedések a monetáris politikában, 2008-ra sem lehet 3 százalék közelébe leszorítani az inflációt - jelentette ki Járai. A jegybankelnök - immáron sokadszor - bírálta a kormány konvergenciaprogramját, amely szerinte rossz pályára viszi az országot.

Járai Zsigmondt szernit a kormány a központi elosztás csökkentése helyett az adó- és áremelések útját választotta, ez viszont jelentősen visszafogja a gazdasági növekedést, és csökkenti Magyarország versenyképességét. A jegybankelnök elmondta: szerinte a kormány a konvergenciatanács felállításával el akarja hárítani a konvergenciaprogram kidolgozásának felelősségét. Járai Zsigmond hozzátette: nem a monetáris tanács, hanem az MNB véleményezi majd a konvergenciaprogramot.

A monetáris tanács közleményében szerepelt ugyan, hogy a tanács több lépésben emelné a kamatszintet az inflációs cél eléréséhez, Járai Zsigmond jegybankelnök ugyanakkor csak annyit volt hajlandó hozzáfűzni ehhez, hogy az elmúlt havival együtt számítva két alkalom több, mint egy, és 6,75 százalék magasabb, mint 6,25 százalék. A jegybank feje kitért a további kamateléseket firtató kérdések elől.

Viharos hónap volt

A monetáris tanács legutóbb egy hónappal ezelőtt emelt, akkor 0,25 bázisponttal tolta fölfelé a kamatszintet. Az eltelt hónap azonban igen viharosra sikerült a forintárfolyam szempontjából.

A legtöbb elemző egy hónapja úgy vélte, hogy az MNB Monetáris Tanácsa túlságosan enyhén emelte meg a kamatszintet, sokan a 100 bázispontos ugrást tartották volna elegendőnek. A bankközi piacon támadás indult a forint ellen, amely hamarosan a 280-as euróárfolyam körüli szintet kóstolgatta. A nemzeti valuta elleni támadások mellett gyengítőleg hatott a regionális - szlovák és lengyel - politikai helyzet, valamint a Gyurcsány-csomag körüli bizonytalanság.

Elemzők korábban úgy vélték, hogy a nemzeti bank kis lépésekben emeli a kamatot az év végéig - ebbe pedig nem férnek bele nagyobb, 50-100 bázispontos ugrások. Az MNB most radikális emelésre szánta el magát.

A jegybank több alkalommal tanújelét adta annak, hogy a forintárfolyam helyett inkább az infláció stabil szinten tartására fókuszál. Elemzők szerint, hogy a megszorító csomagok hatására meglóduló infláció ne lépje túl a 6-7 százalékot jövőre, ehhez a jegybanknak az év végéig 7 százalékra kell emelnie az alapkamatot.

A forint erősödött

A jegybanki alapkamat 50 bázispontos emelésének hírére azonnal erősödött a forint a bankközi devizapiacon: a 14 órakor bejelentett emelés után 276,70/90 forinton jegyezték az eurót, ami csaknem kétforintos gyengülés a déli 278,60/80 forintos árfolyamhoz képest. Délelőtt 278,60 és 280 forint között kereskedtek az uniós valutával, pénteken délután 276,20/30 forinton zárta a hetet az euró. Az állampapírok másodpiacán az ajánlati szintek már a délelőtt folyamán 5-7 bázisponttal voltak magasabbak a pénteki referenciahozamoknál, a kamatdöntés bejelentése után további 7-8 százalékkal emelkedtek a hozamok.

- Már az elmúlt néhány percben reagált a piac, a mai napon összesen csaknem négy forinttal csökkent az euró árfolyama, ami nem csekély mérték - mondta a döntés bejelentése után Barcza György, az ING Bank elemzője, hozzátéve, hogy a hozamok is 8 százalék közelébe emelkedtek. - A piac inkább 25 bázispontra számított, holott júniusban éppen a kisebb emelés volt a meglepetés. A mostani döntés tehát egyfajta korrekció lehet, más szóval a monetáris tanács néhány hónapig kivárt a kamatemeléssel, amikor a piac már 7 százalékos szintet remélt.

- A jegybank ugyanis valószínűleg bízott a csomag pozitív fogadtatásában, egyelőre hiába - de ez nem feltéelenül marad így, a piacnak pusztán meg kell emésztenie a rossz államháztartási helyzetet, az előrejelzéshez képest nagyobb hiányt. A számok alapján azért látható, hogy a megszorítás jelentős mértékű, jövőre a pozitív hatásai is látszanak majd - jegyezte meg Barcza György.

Az elemző úgy véli, a piac általános bizalmatlansága miatt valószínű, hogy az alapkamat az év végéig 7 százalék fölé fog emelkedni. Elvégre a végső szót mindig a piac mondja ki, pontosabban a folyamatokat finanszírozó befektetők. Barcza György szerint elgondolkodtató , hogy Csehországban 2,5-3 százalékos kamatszint mellett is stabil a korona árfolyama; Magyarország jelenleg nem ezen, hanem a "dél-európai" pályán van. Az elkövetkező években nem lehet felelőtlenül ígérgetni, a szociális juttatásokat hitelből finanszírozni, irreálisan magas adókat fenntartani, ellenkező esetben le fogunk maradni Csehországtól - mutatott rá Barcza.

Hont András, a Hamilton Tőzsdeügynökség üzletkötője szerint az euró árfolyama augusztus első napjaiban 270 forint környékére mérséklődik majd, de könnyen előfordulhat, hogy a csökkenés még ezen a héten bekövetkezik. A további augusztusi forinterősödés ugyanakkor kérdéses, sőt, mint fogalmazott: "forró ősz" elé nézünk, egyáltalán nem kizárható egy újabb támadás a nemzeti valuta ellen. Hont András hozzáfűzte, a piac egyes szereplői a 8-9 százalékos alapkamatszintet is elképzelhetőnek tartják még az idén.

Az MTI által megkérdezett Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője meglepően szigorúnak nevezte a monetáris tanács inflációs kilátásokat illető megállapításainak hangvételét. Hozzátette: a kamatemelés után erősödik ugyan a forint árfolyama, a kötvénypiacon azonban nem várható jelentősebb változás, mivel ott magasabb kamatemelést áraztak be.

Barsi Szabó Gergely - Galambos Péter