Új sztrádafinanszírozási terv készül

2006.07.27. 16:02

Szeptemberig új sztrádafinanszírozási tervet készít a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, mert a pályaépítés kiadásai is bekerülnek a költségvetésbe - mondta csütörtökön Felsmann Balázs, a GKM infrastruktúráért felelős szakállamtitkára az MTI-nek.

Hozzátette: ez azt is jelenti, hogy a korábbi tervet, az állam és az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. között kötendő 75 éves programút szerződést és a költségvetési körön kívüli, kötvénykibocsátással megvalósuló forrásbevonást is át kell gondolni.

A szakállamtitkár kiemelte: az új helyzet sem a folyamatban lévő autópálya-építéseket, sem a tervbe vett autópályák zavartalan építését nem befolyásolja, valamint azt sem, hogy várhatóan ősszel tőzsdére viszik az ÁAK 20-40 százalékos részvénycsomagját, ami mintegy 30 milliárd forintos tőkebevonást eredményezhet.

Felsmann Balázs utalt arra, hogy az ÁAK az idén felvett hitelekből szeptember végéig finanszírozni tudja a gyorsforgalmi utak előkészítését, tervezését, építtetését.

"Ebben a helyzetben felértékelődik az államilag garantált hitelfelvétel, illetve az is elképzelhető, hogy a sztrádák finanszírozásához szükséges forrásbevonást és az üzemeltetést végző ÁAK-ban az állam tőkeemelést hajt végre" - hangsúlyozta a szakállamtitkár.

"Az Európai Beruházási Bank (EIB) már jelezte, hogy szívesen nyújtana hitelt a magyar autópálya-építésekhez, mert az általuk ismert projekteket jól előkészítettnek és hasznosnak tartja" - közölte Felsmann Balázs.

A szakállamtitkár szerint még több nyitott kérdés van. Így vizsgálják a programút szerződést, hogy esetleg 75 évnél rövidebb időre, illetve módosított feltételekkel írják alá.

Hozzátette: természetesen a tervezett kötvénykibocsátás, amelynek révén a sztráda-építést finanszírozták volna, hátrább sorolódik a pénzbevonási elképzelések listáján, mivel az állam által garantált hitelfelvétel a legolcsóbb pénzforrás, így ma kisebb a valószínűsége a kötvénykibocsátásnak.

Fónagy János fideszes országgyűlési képviselő, az Orbán-kormány volt közlekedési minisztere az MTI-nek ugyanakkor azt hangsúlyozta: a jelenlegi helyzetben a kérdés az, ki a felelős azért, hogy az utóbbi három-négy évben a kormány egy nyilvánvalóan sikertelen elszámolási módszert erőltetett, s ezzel másfélszer-kétszer drágábbá tette az autópálya építéseket.

A fideszes politikus szerint ugyanis az eddigi finanszírozási rendszer semmi más célt nem szolgált, minthogy az autópálya-építés ne számítson bele az állami kötelezettségekbe. Ennek érdekében az állami hitelfelvételnél lényegesen drágább cégkölcsönökkel oldották meg az autópályafinanszírozás zömét - tette hozzá Fónagy János.

Az MTI korábbi híradása szerint a kormány ez év május 9-én döntött az új autópálya-finanszírozási modellről, amelynek lényege, hogy az ÁAK 75 éves autópálya-beruházói és -üzemeltetési szerződést köt az állammal, majd az idén kötvénykibocsátással és hitelfelvétellel mintegy 1,9 milliárd euró forrást von be. Úgy tervezték, hogy az első fázisban az ÁAK és az állam  közötti szolgáltatási szerződés aláírása után 1,5 milliárd eurót vonnak be az autópályák építésére, amiből 1,18 milliárd eurót a luxemburgi, a frankfurti vagy a londoni tőzsén kibocsátott 30 éves lejáratú kötvényből, míg 320 millió eurót az Európai Beruházási Banktól felvett hitelből biztosít az ÁAK.

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter akkor annak a véleményének adott hangot, hogy az unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak ez a konstrukció megfelel, mivel így nem marad 100 százalékban állami tulajdonban az autópálya-beruházó, és az általa bevont források a költségvetésen kívülinek tekinthetők.

A korábban tervezett kötvénykibocsátásig terjedő időre az ÁAK és az NA Zrt. áthidaló hiteleket vett fel a sztrádák zavartalan előkészítésére és építésére. Így az ÁAK 90 milliárd forint összegű áthidaló hitelt vett fel 2006. március 29-én az autópálya-építés finanszírozására az MKB Bank által vezetett bankkonzorciumtól.

A Nemzeti Autópálya Zrt. számára az MFB ez év március közepén 130 milliárd forintos hitelkeretet nyitott, amelyet az idén hívhat le. A hitel összegének 55 százalékát az épülő autópálya-szakaszok finanszírozására áprilisban-májusban hívta le az NA Zrt., míg 45 százalékát a később épülő útszakaszok területének megszerzésére, tervezésére, előkészítésére az év folyamán egyenletesen ütemezve használja fel az állami beruházó.

KAPCSOLÓDÓ CIKK