A várakozásoknak megfelelően 0,25 százalékkal megemelte az alapkamatot acsütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa. Jean-Claude Trichet,  a bank elnöke a vártnál magasabb inflációra figyelmeztetett. Szakértők szerint idén még kétszer emel kamatot az EKB, ami így az év végén 3,50 százalék lesz. A devizahitelek várhatóan drágulnak a döntés hatására.

Megemelte irányadó alapkamatát az Európai Központi Bank. Az EKB 25 bázispontos emelést hajtott végre, az új irányadó alapkamat 3,00 százalék. Az eurózónában továbbra is 2,5 százalék körüli az infláció, noha az EKB két százalékos inflációs célt jelölt ki.

A kamatemelést követő sajtótájékoztatóján Jean Claude Trichet, a jegybank elnöke elmondta: az inflációs kockázatok továbbra is magasak. Trichet szerint az infláció 2006-ban mindenképpen 2 százalék fölött marad, és ez a tendencia érvényesül majd 2007-ben is.

 

Az alapvető gazdasági növekedési adatok ismertetése közben az EKB elnöke kiemelte, hogy nőtt az unión belüli fogyasztási kedv. Ugyanakkor Trichet a gazdasági növekedést fenyegető geopolitikai kockázatokra - a libanoni konfliktusra - hívta fel a figyelmet. "Olyan univerzumban élünk, ahol a kockázatokat nem lehet kizárni" - mondta az EKB feje. Trichet szerint ugyanakkor az Izrael és a Hezbollah közti harcok hatása egyelőre nem mutatkozott meg a világpiacon.

 

Az olajárak továbbra is jelentős inflációs kockázatot hordoznak az európai jegybank vezetője szerint. Trichet szerint a magas olaj- és energiaárak a vártnál erősebben lesznek érezhetőek középtávon a fogyasztói árakban - ezért is prognosztizált a jegybankelnök 2 százalék fölötti inflációs mutatót 2007-re.

 

A jegybankelnök szokás szerint strukturális reformokra hívta fel azokat az eurózóna kormányokat, ahol az ország gazdaság adatai nem felelnek meg a konvergencia-kritériumoknak. Trichet szerint azért van szükség a reformok keresztülvitelére, hogy ezek a kormányzatok is "meg tudjanak felelni a jövőbeni demográfiai kihívásoknak" - utalt a jegybankelnök az elöregedő Európa veszélyére.

 

Ugyanakkor Trichet tőle szokatlan módon nyíltan kiállt a 2007. január elsején az eurozónába lépő Szlovénia mellett. A jegybankelnök szerint a monetáris unió bővítése akkor lehet sikeres, ha a belépő országot a többiek teljes jogú tagnak tekinti, és feloldják a vele szemben esetleg még meglévő munkaerő áramlási korlátozásokat.

 

Elemzők további emelést várnak

Az Európai Bizottság júliusban egy jelentést tett közzé, amely szerint 2001 óta nem volt ilyen magas az üzleti bizalom az eurózónában. A jelentés megadja a hátteret a banknak ahhoz, hogy apró lépésenként emelhesse az alapkamatot. Elemzők szerint az EKB-nek az augusztusi mellett legalább 25 bázisponttal kell még emelnie decemberig, hogy visszaszorítsa az inflációt.

szakértők várakozása szerint az Európai Központi Bank (EKB) idén még kétszer emel kamatot, ami így az év végén 3,50 százalék lesz.

Az EKB csütörtökön negyed százalékponttal 3,00 százalékra növelte irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát, miközben meglehetősen borúlátóan nyilatkozott az euróövezet inflációs kilátásairól.

A Reuters által megkérdezett 51 elemző szerint az EKB legközelebb októberben növel kamatot 25 bázisponttal.

A szakértők többsége szerint jövőre marad az EKB év végére várt kamatszintje, részben amiatt, hogy erősödik majd az euró, miközben az amerikai jegybank valószínűleg szinten tartja kamatszintjét, és ilyen körülmények között meglehetősen alacsony az esélye egy kamatemelésnek az EKB részéről.

Az EKB kamatemelés kedvezőtlenül érintheti a hazai euróhitellel rendelkezőket - a hitelek ugyanis drágulnak a döntés hatására.