Sokat sp�rolhatunk a v�llalkoz�i banksz�ml�n

2006.08.08. 8:05

Ak�r 130 ezer forintot megk�zel�t� �sszeget is megtakar�thatnak �vente egy mikrov�llalat tulajdonosai c�g�k banksz�ml�j�nak �tgondolt megv�laszt�s�val. �gy nekik az �tlagpolg�rn�l is �rdemesebb id�t sz�nniuk az ig�nyeiknek legink�bb megfelel� banksz�mla kiv�laszt�sra. Az [origo] �sszegy�jt�tte a mikrov�llalatoknak k�n�lt sz�ml�k d�jait.

Magyarorsz�gon a t�rsas v�llalkoz�soknak p�nzforgalmi banksz�ml�t kell vezetni�k egy p�nzint�zetn�l, �s onnan kell �tutalniuk az �ltaluk fizetend� ad�kat �s j�rul�kokat. Ez az el��r�s az egy ember munk�j�ra alapoz�, kisforgalm� �s az �ppen "pihen�" v�llalkoz�sokra is vonatkozik. K�l�n�sen e k�t ut�bbi k�rbe tartoz� c�gek tulajdonosai sz�m�ra fontos, hogy a lehet� legkisebb �sszegb�l megoldj�k sz�mlavezet�si �s ahhoz kapcsol�d� k�telezetts�geiket.

P�ld�ul egy nett� 200 ezer forint j�vedelmet biztos�t� mikrov�llalkoz�s havi 6 �tutal�st �s 2 k�szp�nzfelv�telt havi 12 940 havi�2390�forintb�l is megoldhat A havi 10�550 forintos d�jk�l�nbs�g �ves szinten 126�600 forintot tesz ki, ami nem elhanyagolhat� summa egy mikrov�llalkoz�s tulajdonosai sz�m�ra.

Hasonl� d�jk�l�nbs�ggel tal�lkoznak a k�tszer ekkora j�vedelmet biztos�t� v�llalkoz�sok tulajdonosai is. Havi 4 alakalommal egyenk�nt 100 ezer forintot felv�tel �s hat �tutal�s havi 13 540 �s havi�2790 forintot is fizethet ez�rt. Ez a k�l�nbs�g pedig havonta 10 750 forintot, �vente 129 000 forintot jelent.

A t�rsas�gi foly�sz�ml�k f�bb d�jai

Sz�mla

D�jak

Havi sz�mla- vezet�s

�ves k�rtya- d�j

Bankon k�v�li pap�ralap� �tutal�s

P�nzfelv�t saj�t ATM-b�l

(Ft)

(Ft)

(Ft)

(Ft)

Bp. 1 forintos

1

0

0,450%+450

150+0,1%

Bp. Orig�

800

0

0,200%+300

150+0,1%

Bp. Standard

2490

3000

0,180%+280

150+0,1%

Bp. Fix trad�ci� 1

4 900

0

0,360%+600

150+0,1%

CIB Mikro

1 990

5 900

0,250%, min.300

0,10%, min.200

Erste Premier

990

0

0,375%, min.500

100+0,2%

Erste Elektronikus

1 690

0

0,400%, min.500

100+0,2%

Erste Profi

3 490

0

0,275%, min.500

100+0,2%

HVB Mini-max

450

0

0,350%, min.800

40

HVB B�zis

2 400

0

0,135%, min.300

40

HVB Standard

4 400

0

0,135%, min.300

40

HVB Komfort

6 400

0

0,135%, min.300

40

HVB Elektronikus

1 400

0

0,195%, min.800

40

HVB Dupla

1 790

3 600

0,135%, min.300

40

IEB P@rtner

400

0

0,200%, min.500

50

IEB P@rtner Plusz

800

0

0,200%, min.500

50

K&H Start

390

0

0,210%, min.300

0,20%, min.200

K&H Akt�v

5 500

0

0,160%, min.200

0,20%, min.200

MKB Mikro

1 750

0

0,175%, min.350

200

MKB Nova*

0

0

0,220%, min.300

200

OTP Mikro

999

0

0,250%, min.400

0,25%, min.200

OTP e-sz�mla

3 800

0

0,250%, min.100

0,25%, min.200

Raiffeisen Minimum

490

3 000

0,390%, min.450

300

Raiffeisen Start

1 990

3 000

0,390%, min.400

300

Raiffeisen Alap

4 990

3 000

0,200%, min.350

300

Raiffeisen Plusz

9 990

3 000

0,200%, min.350

300

Volksbank

2 500

2 500

0,200%, min.400

50

* A sz�mla minim�lis forgalmi jutal�ka 3750 forint, amelybe az �tutal�si d�j besz�m�t, a k�sp�nzfelv�teli d�j azonban nem.

A HVB sz�ml�kon t�telenk�nt 31 forint k�nyvel�si jutal�kot sz�molnak fel.

Forr�s: bankok

Az [origo] �ltal �sszegy�jt�tt adatok szerint egy �tlagos, havi 200-400 ezer forintos forgalm� mikrov�llalat havi 2200 forint k�r�li �sszeget ford�t sz�mlavezet�sre �s a hozz� kapcsol�d� bankk�rtya d�j�ra. Az ad�k �s j�rul�kok �tutal�sa mintegy 1700 forintj�ba, a k�szp�nzfelv�tel pedig nagyj�b�l 400 forintj�ba ker�l. �gy �sszesen�k�r�lbel�l�4200 forintot k�lt sz�mlavezet�sre.

A banksz�ml�k havi sz�mlavezet�si ls tranzakci�s�d�jai valamint a bankk�rty�k d�jai k�z�tt azonban jelent�s k�l�nbs�gek vannak. L�tezik�9900 forintos �s 1 forintos havid�j� p�nzforgalmi banksz�mla is. A bankk�rty�k k�z�tt tal�lhat� hatezer forintot megk�zel�t� �ves d�j� �s d�jmentes is.

Az �tutal�si d�jak 0,1 �s 0,4 sz�zal�k k�z�tt mozog, de a mikrov�llalatoknak ink�bb a 100-t�l 800 forintig terjed� minim�lis jutal�kok sz�m�tanak, mivel egy-egy �tutal�suk nagys�ga nem �r el akkor �sszeget, hogy a sz�zal�kos d�j sz�m�tson.. M�g enn�l is v�ltozatosabban alakulnak a k�szp�nzfelv�teli d�jak.

A p�nzint�zetek �ltal�ban t�bb sz�mlacsomagot is k�n�lnak mag�n�gyfeleiknek. T�bbnyire �gy, hogy az alacsonyabb alapd�j� sz�ml�kn�l a szolg�ltat�sok ig�nybev�telekor magasabb, a dr�g�bb sz�ml�kn�l, viszont m�rs�keltebb d�jakat sz�molnak fel.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK