Európában és Magyarországon is kevesebb lesz a tojás idén a tavalyinál, ez azonban előreláthatóan nem okozhat hiányt a piacon, amelyen a keltetőtojások is megjelentek már.

Folytatódik a tojáságazat leépülése, mert bár a madárinfluenza okozta pánik nem okozott súlyos közvetlen károkat, a fogyasztás előreláthatóan visszaesik, még az egy főre jutó 280 darabot sem éri majd el éves szinten, szemben a 2004-es 292 darabbal - vélik a Baromfi Terméktanács (BTT) szakértői. Közvetlen hatásként éri az ágazatot a húscsirketermelés visszaesése, illetve az európai szintű termelés-korlátozás következményeként a keltetőtojások megjelenése az étkezési tojások piacán. A tojásforgalmazás uniós szabályait ugyanis az egyes tagországok nemzeti szabályokkal egészítik ki, így a felesleges keltetőtojásokat nemcsak élelmiszeripari feldolgozásra, hanem héjas tojásként is forgalomba hozzák - olvasható a Napi Gazdaságban.

Az év elején kiegyensúlyozottnak tűnő európai piacon mostanra főként a spanyol, lengyel és holland felesleg következtében túlkínálat van. Magyarországon a helyzetet súlyosbítja a selejt tyúkok levágatásának gondja, amit a madárinfluenza okozta kereslethiány okozott.

Az EU tojástermelése tavaly 1,1 százalékkal csökkent az előző évhez képest, ez a mérséklődési szint egyébként vonatkozik a 15 régi uniós tagországra és a 25 tagországra egyaránt, külön-külön is - derül ki az Agrárgazdasági Kutató I1ntézet (AKI) piaci információs osztályának legfrissebb piaci jelentéséből, a számokhoz azonban hozzáfűzik, hogy több adat még előzetes becsléseken alapul. A csökkenő trend mindenesetre leginkább Németországban, Franciaországban - amely még így is a legjelentősebb uniós termelő - és Olaszországban rajzolódik ki. A németeknél a mérséklődés már évek óta tapasztalható folyamat folytatása, s hosszabb távon Olaszországban is jelentősen csökkent a termelés.

Ezekhez a folyamatokhoz hozzájárul, hogy a tojástermelés feltételei a jövőben egyelőre bizonytalannak tűnnek, de a ketreces tartásból származó tojások értékesítésének átmeneti meghosszabbítása, valamint más uniós tagállamok kedvezőbb versenyhelyzete is bizonytalanná teszi az említett országokban a tojástermelést. A termelés bővítését Hollandia sem tudta folytatni 2003 után, s az EU nagy termelő országai közül csak Nagy-Britanniában tapasztalható növekedés. Az új tagállamok közül jelentős a visszaesés Csehországban, Lengyelország azonban átvette az új tagok között a "vezető termelő" szerepét, ráadásul a fejlesztéshez is rendelkezik még elegendő tartalékokkal.

Idén különben - figyelemmel a csirkeállomány alakulására - éves szinten nemcsak Magyarországon, hanem előreláthatóan az EU-ban is kevesebb lesz a tojás, mint tavaly. Az új tagállamokban a visszaesés mindenesetre nagyobb lesz, mint a régiekben. Tavaly a magyarországi tojáságazat nem kapott egy fillér állami támogatást sem - hívják fel a figyelmet ennek kapcsán ágazati szakértők, emlékeztetve arra, hogy a 2003. évi holland madárinfluenza okozta átmeneti tojáshiányt 2004-ben túltermelés követte egész Európában. Mivel az unió bővítése szerencsétlen módon éppen ezzel a "termelési csúccsal" esett egybe, a védtelenül maradt hazai piacra rázúdult az uniós felesleg, egészen tavaly szeptemberig.

Fentiek következtében a belföldön eladott napos jérce 529 ezer darabbal, 11 százalékkal csökkent tavaly az előző évhez képest, az EU-csatlakozás előtti időszakhoz képest így 20 százalékkal kisebb a tojóállomány, illetve csaknem 150 ezerrel kevesebb jércét exportáltunk. Az állománycsökkenéssel a termelés is mérséklődött, így - feltételezve, hogy a fogyasztás azonos szinten maradt - 250-300 millió tojást szállítottak be Magyarországra. A termelői árak átlagosan 1,21 forinttal voltak alacsonyabbak, mint 2004-ben, s csak szeptembertől javultak valamelyest. Mélyponton volt a tojástermékek ára is: egy feldolgozói alapanyaggá váló tojás 4-6 forint körül értékesült.