A jövő évben hat szombati napon dolgozunk, viszont hosszú hétvégék sora is jön. Ezzel 2007-ben rekordot dönt a munkanap-áthelyezések száma - írja a Világgazdaság.

Míg idén egyszer, 2005-ben és 2004-ben kétszer kellett hétvégén dolgozni, addig jövőre hat szombatot nyilvánítanak munkanapnak. 2007-ben a tíz munkaszüneti napból több is keddre vagy csütörtökre esik, ilyen esetben pedig a mindenkori szakminiszter rendelheti el, hogy az ünnep és a hétvége közé eső hétfő, illetve péntek úgynevezett pihenőnap legyen-e, melyet az előtte vagy utána lévő szombaton dolgozunk le. A szociális és munkaügyi miniszter már döntött az ügyben, bár az elkészült rendelet-tervezetet a héten még több tárca is véleményezi. A munkaszüneti napokon is működő, valamint a megszakítás nélkül üzemelő vállalkozásokat, munkaköröket a munkanapcserék nem érintik.

Kérdés, hogy a hétvégi munkával járó, lazább fegyelem pluszkiadást jelent-e a cégeknek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2004-es adatai szerint az üzleti szférában egy teljesített munkaóra 1631 forintba kerül egy átlagos munkaadónak. Ha egy szombati munkanapon a dolgozó például "ellógja" a munkaidő felét, akkor ez a vállalatnak 6500 forint többletkiadást jelent.

A munkanapokra eső ünnepek gazdasági hatásai makro-megközelítésben is bizonytalanságot eredményeznek, hiszen már csak a teljesítménynek számbavétele is nehéz. Alapvetően befolyásolja a folyamatokat a szökőévek miatti plusz egy nap (szökőnaphatás), valamint a munkanapok, ünnepnapok és hétvégék eltérő száma. A kiskereskedelmi forgalomban például nem mindegy, hogy az adott hónapban hány péntek és szombat van, az ipari termelésben pedig akkor jobb az eredmény, ha a hét közepi napokból több kerül az éppen vizsgált időszakba, mint a viszonyítási alapba - állapította meg már néhány éve is a Magyar Nemzeti Bank szakértőinek statisztikai elemzése.

Az elemzés kiadásakor a gazdasági folyamatokat figyelők úgy tartották, hogy a legfontosabb teljesítmény-mutatóban, a bruttó hazai termék (GDP) növekedésében nem jelentkezik a naptárhatás.  Már két éve lehetségesnek tartották, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint a legerőteljesebb tényezőnek számító szökőnaphatás a magyar gazdaságban is érvényesül: végül a modellek az első negyedéves GDP-ben 0,9-1 százalékpontos eltérést mutattak a kiigazítatlan és kiigazított - azaz minden, a két időszak összevetését akadályozó tényezőtől megtisztított - adatok között.

Jövőre a keddi és csütörtöki ünnepnapok még nagyobb zavart okozhatnak, hiszen ilyenkor három nap súlya is változhat a héten: az ünnepnapon kívül a hétfői, pénteki pihenőnap és a szombati munkanap gazdasági erő szempontjából való felmérése is nehezebb.

Jövőre nagy valószínűséggel tehát hat szombaton dolgoznuk. Ezek a napok: március 10. (március 16. péntek helyett), május 5. (április 30. hétfő helyett), október 20. (október 22. hétfő helyett), október 27. (november 2. péntek helyett), december 22. (december 24. hétfő helyett) és december 29. (december 31. hétfő helyett).