Újabb jegybanki kamatemelés várható

A jegybanki alapkamat negyed, vagy fél százalékos emléséről dönt hétfőn a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa - véli a Reuters által megkérdezett elemzők többsége. A szakértők csak az első két évben tartják hitelesenek a konvergenciaprogram hiánylefaragási tervét, a későbbi évek tekintetében viszont nagyon kételkedőek.

Erősen megoszlanak a vélemények a hétfői kamatlépés nagyságról a Reuters csütörtökön közzétett augusztusi felmérésében. A kutatásban résztvevő 23 elemző közül tíz a 6,75 százalékos alapkamat negyed százalékos emelését jósolta hétfőre, kilencen félszázalékos lépést valószínűsítettek és csak négy elemző szerint marad változatlan az alapkamat.

Az elemzők véleményének összesítése szerint az euró árfolyama az év végéig 270 forintra mérséklődhet. A forint várt enyhe erősödése azonban az előrejelzések szerint nem csökkenti annyira az inflációs kockázatokat, hogy ez megállítsa a jegybanki alapkamat növekedését. A konszenzus szerint az év végére 7,5 százalékra nőhet a jegybanki kamat. Egy hónapja még 7 vagy 7,25 százalékot várt a legtöbb elemző. Jövőre pedig a várakozás szerint mindössze fél százalékkal csökken az alapkamat

Vegyes az elemzők körében a hét elején bejelentett konvergenciaprogram megítélése. A hiánylefaragási tervet csak a jövő évre tekintik hitelesnek, a későbbi évek tekintetében, a hiány eddigi történetének fényében nagyon kételkedőek.A szakértők reálisnak tartják az államháztartás 2006-os és 2007-es hiányára vonatkozó legújabb célokat. Kétlik viszont, hogy a hiánycsökkentés tempója a későbbikben is fennmarad.

A decemberi konvergenciaprogramhoz képest a hiányvárakozás az új tervezetben, erre az évre a bruttó hazai termék (GDP) 4,7 százalékáról annak 10,1 százalékára emelkedett a nyugdíjreform költségeivel együtt, a jövő évre pedig 3,3 százalékról 6,8 százalékra. A hiány 2009-re már 3,2 százalékra csökkenne a terv szerint, és ez lehetővé tenné az euró bevezetését akár már 2011-ben is.

Az elemzői konszenzus erre az évre és 2007-re megegyezik a kormányzati prognózissal. Az előző évekhez képest - amikor az elemzők rendre pesszimistábbak voltak és igazuk lett - ez nagy változás. Az idei évet illetően egy hónapja az elemzői konszenzus még a kormánynál is alacsonyabb hiányt valószínűsített, de az augusztusi felmérésben a hiányelőrejelzés 2006-ra a GDP 1,6 százalákával, 2007-re 1,2 százalékponttal emelkedett.

Arra az elemzők nem láttak garanciát, hogy a 2007-et követő években is a konvergenciatervnek megfelelően csökken majd tovább az államháztartás hiánya, így a forintot az elemzői konszenzus szerint csak 2013-ban válthatja fel az euró.

Vannak elemzők, akik szerint az első komoly tesztet az október elejei önkormányzati választás jelenti és a kormánypártok étvágyát a költségvetési kiigazításra megnyirbálhatja, ha ősszel jelentős vereséget szenvednek. Ezt követően pedig az edddig tapasztalatok szerint a következő országgyűlési választások közelsége jelenthet kihívást.

"Jelentős a kockázata, hogy a 2010-es választások felé közeledve a költségvetési politika fellazul vagy legalábbis nem szigorodik tovább," - írta Zsoldos István a Goldman Sachs augusztus 23-ai közép-európai jelentésében.

Az elemzők szerint az euró bevezetése szempontjából kisebb akadályt jelent, hogy a konvergenciaterv szerint az állam GDP-arányos adóssága a következő években a 70 százalékot is meghaladhatja.

Az euróklubhoz való csatlakozás feltétele a 60 százalék alatti szint, de ettől az Európai Unió eltekinthet, ha azt látja, hogy a ráta csökken. A csökkenéshez azonban ugyancsak az kell, hogy 2007 után is folytatódjék az államháztartási hiány lefaragása és kamatkiadások nélkül számolva, az államháztartás pozitív éves egyenlegeket érjen el - de pont ez az, amiben az elemzők nagy többsége kételkedik.

"A konvergenciaprogram 2009-re enyhe elsődleges államháztartási többlettel számol és az adósságráta hosszútávú csökkenését a további javulás eredményezheti," írta Békési Ilona, az Aegon Értékpapír Rt elemzője, aki ugyanakkor az euró 2013-as bevezetését jósolta.