Fél százalékkal nőtt a jegybanki alapkamat

Ötven bázispontos kamatemelésről döntött hétfőn a jegybank monetáris tanácsa. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. A monetáris tanács megfelelőnek és megvalósíthatónak ugyanakkor bizonyos tekintetben kockázatosnak látja a konvergenciaprogramot. A jegybank szeirnt év végére 3,8-ról 6 százalékos infláció várható, amely a  jövő első félévében 8 százalékon tetőzik. A döntés bejelentése után erősödött a forint.

Ötven bázisponttal emelte meg a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az irányadó alapkamatot hétfői ülésén, így az jelenleg 7,25 százalékon áll. A jegybank szerint az utóbbi idők deficitcsökkentő lépései jelentősen átrajzolták a magkrogazdasági pályát, ezért kellett jelentősebben emelni az alapkamatot.

Eleinte erősödöttt, majd gyengült a forint a hétfői nap folyamán a bankközi devizapiacon. Piaci szereplők elmondták, hogy reggeltől a kamtdöntés időpontjáig folyamatosan folyamatosan erősödött a forint, fornit és a szereplők biztosra vették a kamtemelést. Az eurót 14 óra után 275,85/95 forinton jegyezték, szemben a reggel jegyzett 278,50/60 forintos árolyammal. Kettőtől háromig viszont 276,6/277,00 forintra erősödött az árfolyam.

"A most elkészült előrejelzés szerint veszélyben van az árstabilitás. Úgy tűnik 2008 végére sem érjük el a 3 százalékos inflációs célt" - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök a kamatemelés kapcsán. Járai szerint a kormány intézkedései nélkül sem lehetne tartani az inflációs célt, az olajárak, az importált infláció, és a gyengébb forint miatt. Járai Zsigmond aláhúzta: "én úgy gondolom, az 50 bázispontos mostani emelés hozzájárult a Monetáris Tanács hitelességének növeléséhez". Kiemelte: egyhangú volt a tanács véleménye az 50 bázispontos emelés szükségességéről, sőt más kamatemelési javaslat sem hangzott el.

A monetáris tanács szerint a kiigazítás miatt a következőkben az eddiginél erősebb inflációra számíthatunk. Járai Zsigmond elmondta: év végére 6 százalékos infláció várható, amely a jövő első félévében 8 százalékon tetőzik. A jegybank 3,8 százalékosra módosította a 2006-os év inflációs várakozásait. Ugyanakkor a konvergenciafolyamat során a 2007-re várják a legmagasabb, 7 százalékos inflációt. A kormány 2007-ben ennél alacsonyabb inflációt vár a konvergenciaprogram alapján. A jegybank szerint 2008 év végére csökken majd az infláció 4 százalék közelébe, de még ez is jelentősen meghaladja az inflációs célt. Az MNB szerint ezzel párhuzamosan 2,5 százalékra - tehát a potenciális növekedés alá - csökken a GDP növekedése a következő években.

A Magyar Nemzeti Bank szerint amennyiben megvalósulnak a konvergenciaprogramban felsorolt intézkedések, az jelentősen csökkentheti az egyensúlyi kockázatokat. Az MNB számításai szerint a GDP 6 százalékával csökken majd az állam finanszírozási igénye. A jegybank ugyanakkor figyelmeztetett: jelentős kockázatok övezik az alappálya megvalósítását. Ilyenek például a kétéves bér befagyasztás és létszámleépítés a közszférában, a költségvetési intézmények kiadásainak zárolása. Ugyanakkor szintén inflációs kockázatot hordoz magában a szabályozott árak - különös tekintettel a gáz árára - átalakítása.

Járai szerint a konvergenciaprogram legpozitívabb tulajdonsága az, hogy a kormány végre hitelesen tekintette át a helyzetet. "Évek óta először talán igaz számok is előfordulnak a konvergenciaprogramban" - jelentette ki a jegybankelnök. Járai Zsigmond magánvéleménye szerint a konvergenciaporgram elhibázott pályára viszi a gazdaságot. A jegybankelnök szerint a programban nem áremelésre, hanem kiadáscsökkentésre, az adórendszer egyszerűsítésére, és valóságos reformokra lett volna szükség.