Kevés panellakás tartja az értékét

Vágólapra másolva!
A panellakások köztudottan a lakáspiac "mostohagyerekei". Az emberek nagy része nem szívesen költözne lakótelepre, így a hatalmas mennyiségben a piacon lévő lakások értékesítése igencsak nehézkes. Vajon várható-e jelentősebb elmozdulás a holtpontról? Az Otthon Centrum elemzése.
Vágólapra másolva!

A panellakások reálértéke az elmúlt másfél évtized egészére vetítve jellemzően csökkenő tendenciát mutat, aminek hátterében elsősorban az ilyen típusú lakástermék iránti piaci kereslet jelentős mérséklődése áll. A lakótelepi paneles technológiával épített lakások - egy-két, jellemzően fiatalabb lakótelepet leszámítva - presztízs szempontjából a lakáspiac alsó harmadába tartoznak. A piac fejlődése a szegmensen belül azonban differenciálódáshoz vezetett. Vannak olyan lakótelepek, ahol a lakások többé-kevésbé tartják értéküket, a legtöbb helyen ugyanakkor az áresés jellemző.

A lakótelepek zöme periferikus elhelyezkedésű, általában kertvárosi lakónegyedekkel övezett terület, mind a fővárosban, mind a vidéki nagy- és középvárosokban. A panellakások piacán lényeges árbefolyásoló szerep jut a lakások építési idejének, méretének, fekvésének. Emellett fontos tényező a lakótelepek társadalmi miliője, valamint az ebben gyökerező imázs.

A legkilátástalanabb helyzetben a hetvenes évek során épült házgyári lakótelepek vannak. A kedvezőtlen fekvés, az igénytelen lakókörnyezet, a látványos társadalmi szegregáció, valamint e lakótelepek egyöntetűen rossz társadalmi imázsa együttesen rendkívül alacsonyan tartja a keresletet az itt található lakások iránt. A piac által legmagasabban árazott lakótelepek ugyanakkor a mennyiségi lakásépítés korszakának lezáró szakaszában épültek, viszonylag fiatalnak számítanak.

Illetékhivatali lakásár-statisztikákat böngészve érdekes összefüggésre bukkanhatunk. Azokban a kerületekben, melyek az elmúlt években nagy volumenű lakásépítés színterei voltak, a panellakások áremelkedési üteme rendre elmarad a téglaépítésű társasházakétól. Kiemelkedő a különbség a IX. és XIII. kerületben, mely városrészek mintaterületei a tömeges lakásépítésnek.

Érdekes, hogy a panel- és téglalakásárak az ezredfordulóig nagyjából azonosak voltak. Jó minőségű, új társasházi lakáskínálat híján a két termék egymás reális versenytársa volt. Amikor azonban 2000-től hihetetlenül megnőtt a kínálat, az új lakások növekvő aránya és a javuló lakásminőség miatt gyorsan elszakadt egymástól a panel és a hagyományos építés átlagára. Ráadásul a 2000-ben bevezetett állami hiteltámogatási rendszer az újépítésű lakások vásárlására ösztönzött.


kerület

panellakások

téglalakások

III.

307

345

IV.

323

342

IX.

286

415

XI.

298

324

XIII.

290

384

XIV.

312

330

XVIII.

323

355

Forrás: Otthon Centrum (illetékhivatali adatbázis alapján)

Jelenleg Budapesten 15-25 százalékos különbség mutatkozik a panellakások és a régebben épült téglalakások árai között. Ez éppen elegendő ahhoz, hogy a vevők árérzékenysége érvényesüljön a választáskor, s a panelek iránt folyamatos maradjon a kereslet. Éppen ezért nem lehet nálunk alkalmazni a keletnémet nagyvárosokban bevett panelkezelési problémát, az épületek le- vagy visszabontását, hiszen az ottani helyzettel szemben nálunk nem ürülnek ki a lakótelepek.