Infl�ci�s cs�cs el�tt �llunk

2006.09.04. 7:23

Az infl�ci� gyorsul, a gazdas�gi n�veked�s lassul, a hatalmasra duzzadt �llamh�ztart�si hi�ny b�v�l�se viszont lef�kez�dik az �v h�tral�v� r�sz�ben - �ll a GKI Gazdas�gkutat� Zrt.-nek az Erste Bank egy�ttm�k�d�s�vel k�sz�lt, h�tf�n k�z�lt�el�rejelz�s�ben.

Az infl�ci� a k�vetkez� h�napokban el�bb felgyorsul, majd hirtelen lelassul a GKI szakemberei szerint. A kutat�k el�rejelz�se szerint az augusztusi energia�r-emel�s �s a szeptemberi �faemel�s hat�s�ra az dr�gul�s �teme decemberben el�rheti az 5,8 sz�zal�kot, �ves �tlagban pedig a 3,7 sz�zal�kot. Az infl�ci� tet�z�s�t 2007 kora nyar�ra v�rj�k, amit szerint�k gyors es�s k�vet majd.

Szerint�k az �v sor�n a brutt� keresetek n�veked�s�nek lassul�sa, a nett� keresetek els� f�l�vhez viszony�tott cs�kken�se v�rhat�. �m, a keresetek szintje az el�z� �vin�l �gy is j�val magasabb lesz. Az �v eg�sz�ben - a k�lts�gvet�si konszolid�ci� ellen�re - 2,5 sz�zal�k k�r�li �tlagos re�lkereset-emelked�st tartanak val�sz�n�nek.

El�rejelz�s�k alapj�n a befektet�k bizalma, s ezzel a forint fokozatosan er�s�dik majd. Magyarorsz�g meg�t�l�s�nek mark�ns javul�s�ra azonban csak j�v�re, a t�bb h�napon �t l�tv�nyosan cs�kken� deficit t�ny�nek ismeret�ben lehet sz�m�tani.

Az elemz�s szerint a magyar gazdas�g fejl�d�se a II. negyed�vben kiss� lassult. A brutt� hazai term�k (GDP), az ipari termel�s �s a kiskereskedelmi forgalom dinamik�ja egyar�nt m�rs�kl�d�tt. Az �p�t�ipar teljes�tm�nye cs�kkent. Ebben a magas b�zis mellett, val�sz�n�leg egyes �llami beruh�z�sok k�sleltetett sz�ml�z�s�nak is szerepe volt.

A kutat�k el�rejelz�se szerint az �v eg�sz�ben nem val�sz�n� a gazdas�g �rdemi tov�bbi lassul�sa. Az eur�pai konjunkt�ra ugyanis v�rhat�an nem romlik, a lakoss�gi v�s�rl�er�, s ezzel a fogyaszt�s dinamik�j�nak lef�kez�d�se pedig ink�bb a behozatalt, mint a hazai termel�st �rinti. A k�zszolg�ltat�sok �ltal termelt GDP - a k�lts�gvet�si szektorban cs�kken� re�lkereset �s l�tsz�m k�vetkezt�ben - azonban 2007-ben jelent�sen cs�kken.

Az ipari termel�s j�niusban ism�t dinamikus volt. Az ipar exportja az I. f�l�vben 14, belf�ldi �rt�kes�t�se 5 sz�zal�kkal b�v�lt. Magas a rendel�s�llom�ny �s ezen bel�l az �j rendel�sek szintje. Az I. f�l�vben D�l-Dun�nt�lon k�zel 8 sz�zal�kkal cs�kkent, �szak-Magyarorsz�gon viszont 18 sz�zal�kkal b�v�lt az ipari termel�s.

A kiskereskedelmi forgalmon bel�l leggyorsabban a nagy bev�s�rl�-k�zpontok forgalma emelkedett. J�niusban megt�rt a g�pj�rm�-kiskereskedelem forgalm�nak emelked�se, az �zemanyag� viszont, a magas �r ellen�re t�retlen�l 10 sz�zal�k k�r�li.

Az infl�ci� m�rciusban �s �prilisban volt a legalacsonyabb, 2,3 sz�zal�k, az�ta emelked�s �rz�kelhet�. J�liusban, az egy �vvel kor�bbihoz k�pest az �lelmiszer�rak az �tlagosn�l nagyobb m�rt�kben, 6,4 sz�zal�kkal emelkedtek. Ezen bel�l jelent�s sz�r�d�s figyelhet� meg: az id�ny�ras �lelmiszerek 29, a cukor �s a toj�s 12 sz�zal�kkal, a sert�sh�s �s a sz�razt�szta 7-8 sz�zal�kkal dr�gult.

A tart�s fogyaszt�si cikkek�rt viszont �tlagosan 5 sz�zal�kkal, a ruh�zkod�si cikkek�rt 1 sz�zal�kkal, a h�ztart�si energi��rt 0,1 sz�zal�kkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2005 j�lius�ban. Az idei els� f�l�vben a brutt� keresetek 7,2 sz�zal�kkal, a nett� keresetek 8,1 sz�zal�kkal, a re�lkeresetek pedig 5,4 sz�zal�kkal emelkedtek.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK