A GDP 4,2 százalékkal nőtt az első félévben

A második negyedévben 3,8 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, így az első félévben 4,2 százalékos GDP-bővülés valósult meg. A külkereskedelmi forgalmon belül az export 15,1 százalékkal, az import pedig 8,4 százalékkal nőtt.

A bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévben 3,8 százalékkal, naptári hatással korrigálva 4,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az adatokat. A KSH és az Ecostat előzetes közös gyorsbecslése 3,6 százalékra, illetve 3,9 százalékra tette a növekedést. A bruttó hazai termék az első negyedévben 4,6 százalékkal, naptári hatással korrigálva 4,4 százalékkal haladta meg a 2005 első negyedévit. Az első félévben a GDP növekedése 4,2 százalék volt. Az előző negyedévhez képest a gazdasági növekedés 1 százalékos volt a szezonálisan kiigazított adatok szerint.

A KSH szerint a gazdasági növekedést termelési oldalról elsősorban a feldolgozóipar és a pénzügyi szektor teljesítmény-növekedése húzta. A GDP felhasználási oldalán legdinamikusabban a termékek és a szolgáltatások kivitele nőtt. A háztartások fogyasztásának növekedése alatta maradt a GDP növekedési ütemének.

Az árutermelő ágazatok - mezőgazdaság, ipar és építőipar - hozzáadott értéke 4,7 százalékkal emelkedett az idei második negyedévben. Az ipar hozzáadott értéke 7,6 százalékkal nőtt, főként a feldolgozóipar jelentős teljesítményének köszönhetően.

A feldolgozóipari termelés növekedését elsősorban a vegyipari és a gépipari ágazatok termelésének növekedése generálta. Az építőipar teljesítménye 3,3 százalékkal csökkent, elsősorban amiatt, mert az út- és autópálya építések volumene mérséklődött.

A szolgáltatások ágazatainak bruttó hozzáadott értéke ez év második negyedévében 3,3 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokon belül a pénzügyi tevékenység, az ingatlanügyletek által megteremtett 4,8 százalék hozzáadott értéknövekedés volt a legjelentősebb. Mindez továbbra is a pénzügyi tevékenység jelentős bővülésének köszönhető az elemzők szerint. A szállítás, a raktározás, a posta és a távközlés hozzáadott értékének emelkedése 4,3 százalékos volt, ami szintén meghaladta a GDP növekedési ütemét. A statisztikai adatok szerint elsősorban a posta és a távközlés teljesítménye bővült a megfigyelt időszakban. A kereskedelem a javítás, a szálláshelyi és vendéglátás nemzetgazdasági ág hozzáadott értékének növekedése 4,2 százalék volt, főként a kiskereskedelem teljesítményének köszönhetően.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások fogyasztása 2,5 százalékkal, a közösségi fogyasztás pedig 1,6 százalékkal bővült. Így a végső fogyasztás összességében 2,4 százalékkal emelkedett. A háztartások fogyasztásán belül a rezidens háztartások fogyasztási kiadása 2,5 százalékkal nőtt. A hazai fogyasztási kiadás - azaz az ország területén történő fogyasztás - bővülése lényegesen magasabb, 4,2 százalékos volt. Ezt a statisztikusok a külföldiek magyarországi fogyasztásának dinamikus emelkedésével magyarázzák. A magyarok külföldön történő fogyasztása viszont visszaesett.

A bruttó állóeszköz forgalmazás az évtized eleje óta először csökkent. A mérséklődés 3,6 százalékos volt, elsősorban a feldolgozóipari és az ingatlan beruházások csökkenése miatt. Összességében a belföldi felhasználás 2,0 százalékkal mérséklődött.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalma dinamikusan emelkedett: az export 15,1 százalékkal, az import pedig 8,4 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi forgalom bővülése a folytatódó cserearányromlás mellett következett be. Bár ennek mértéke a második negyedévben csökkenő tendenciájú volt, az első negyedévben tapasztalt cserearány-romláshoz képest.

Az előző negyedévhez képest mért szezonális kiigazítási adatok szerint az idei második negyedévben a gazdasági növekedés 1,0 százalék volt. Az árutermelő ágazatok közül a feldolgozó ipar 1,2 százalék, míg a szolgáltatásnál a pénzügyi tevékenységnél és az ingatlanügyleteknél 1,8 százalék volt a növekedés. A háztartások fogyasztási kiadása 0,6 százalékkal nőtt. A kormányzattól származó természetes juttatások 0,5 százalékkal emelkedtek. Így a háztarások végső fogyasztása 0,6 százalékkal nőtt. A bruttó állóeszköz felhalmozás 0,8 százalékkal csökkent. Az export 2,8 százalékkal, az import pedig 1,1 százalékkal emelkedett.