Tov�bb dr�gulhatnak a frankalap� hitelek

2006.09.14. 6:59

Az�alapkamat 0,25 sz�zal�kpontos emel�s�r�l d�nt�tt�cs�t�rt�k�n a sv�jci jegybank. �gy a 3 h�napos sv�jci frank libor-kamat 1 sz�zal�kpontos sz�less�g� c�ls�vj�nak k�zepe 1,50 sz�zal�kr�l 1,75 sz�zalkra n�tt. A l�p�s tov�bb n�velheti a sv�jcifrank-alap� hitelek t�rleszt�r�szleteit. A terhek n�veked�se azonban bankonk�nt �s hitelenk�nt elt�r� lehet.

A kamatszint emelked�se az �rfolyamv�ltoz�shoz hasonl� ar�nyban n�veli a hitel t�rleszt�r�szleteit - der�l ki a Magyar Nemzeti Bank �ltal k�sz�tett t�j�koztat�b�l. Egy 6 sz�zal�kos kamat �s 15 �ves futamid� mellett foly�s�tott sv�jcifrank-alap� hitel eset�n p�ld�ul 1,5 sz�zal�kpontos kamatemelked�s 9,3 sz�zal�kkal, 3 sz�zal�kpontos kamatemelked�s pedig 19,1 sz�zal�kkal n�veli a t�rleszt�r�szlet nagys�g�t.

Fokozottan �rv�nyes�l a kamatemelked�s hiteldr�g�t� hat�sa, ha az a deviza �rfolyam�nak n�veked�s�vel j�r egy�tt. A sv�jci frank jegybanki k�z�p�rfolyama az ut�bbi �vben 9,8 sz�zal�kkal n�tt. A kurzus ugyanis tavaly szeptember 12-�n 158,47, id�n szeptember 12-�n viszont m�r 174,00 forint volt. Az eml�tett hitel t�rleszt�r�szlete a 10 sz�zal�kos forintgyeng�l�ssel egy�tt 1,5 sz�zal�kpontos kamatemelked�s eset�n 20,3 sz�zal�kkal; 3 sz�zal�kpontos kamatemelked�s eset�n 31,0 sz�zal�kkal n�.

A v�rhat� kamatemel�s jelent�ss�g�t mutatja, hogy a P�nz�gyi Szervezetek �llami Fel�gyelete adatai szerint 2006. I: f�l�v�nek�v�g�n a h�ztart�sok bankk�lcs�neinek 42,9 sz�zal�ka, a v�llalkoz�sok�nak pedig 47,4 sz�zal�ka devizahitel volt. Ezek t�lnyom� t�bbs�ge sv�jci frank, kisebb r�sze eur� alap� volt. A bankok teljes hitel�llom�ny�nak pedig 43,7 sz�zl�k�t tett�k ki a devizahitelek. K�t �vvel kor�bban, 2003 v�g�n ezek az ar�nyok m�g nem haladt�k meg a h�ztart�sokn�l a 4, a v�llalkoz�sokn�l pedig a 41 sz�zal�kot.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a h�ztart�sok lak�shiteleinek �llom�nya m�rcius v�g�n el�rte a 2366,5 milli�rd forintot.�Ezen bel�l a devizaalap� k�lcs�n�k ar�nya 29,1 sz�zal�kra emelkedett. A fogyaszt�si hiteleken bel�l 56 sz�zal�kot tett ki a devizaalap�ak ar�nya, az egy�b k�lcs�n�kn�l pedig t�bb mint egyharmadnyi s�lyt k�pviseltek. A jegybanki adatokb�l az is kiolvashat�, hogy az ut�bbi h�napokban gyakorlatilag csak a devizaalap� hitelek �llom�nya n�tt, mert az �jonnan kihelyezett forintk�lcs�n�k �llom�ny�t a kor�bbi kihelyez�sek t�rleszt�sei l�nyeg�ben ellens�lyozt�k.

A kamatemelked�s ugyan minden bank sz�m�ra egyar�nt dr�g�bb� teszi a devizaforr�sokat, �m bankonk�nt �s hitelenk�nt elt�rhet a t�rleszt�r�szlet emelked�s�nek ideje �s nagys�ga. A bankok ugyanis �zletpolitik�jukt�l �s terjeszked�si terveikt�l teszik f�gg�v�, hogy mennyit v�llalnak magukra �s mennyit terhelnek �gyfeleikre ilyen esetekben. A bankok a kisebb piaci kileng�sek k�vetkezm�nyeit magukra szokt�k v�llalni, a hossz� t�v� trendek�t viszont nem.

A devizahitelekn�l alkalmazott technik�k alapj�n elk�pzelhet�, hogy t�bb p�nzint�zet �gyfeleinek m�r a k�vetkez� h�napban nagyobb t�rleszt�st kell fizetni�k devizahiteleik ut�n, m�shol viszont csak h�napok m�lva lesz �rezhet� az ut�bbi napok forintgyeng�l�s�nek kedvez�tlen hat�sa. Akad olyan bank is, amely v�rhat�an t�bb �vre "elporlasztva" teszi szinte �szrevehetetlenn� a tehern�veked�st.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK