Mosolyszünet fogadja az új EU-tagokat

2006.09.29. 7:19

Épphogy csak jóváhagyták Románia és Bulgária EU-tagságát, de máris úgy tekintenek a két balkáni országra, mint a csoport gazdasági mostohatestvéreire. A burjánzó korrupció, a szervezett bűnözés és a jogharmonizáció hiányosságai mellett az uniós eurómilliárdok felhasználása is nagy feladatokat ró a januárban csatlakozó új tagokra.

A csatlakozás kapcsán a kritikusok a tömeges kivándorlástól való félelmeiket hangoztatják és azon aggályaikat, hogy képesek-e reformokat végrehajtani, miközben az állami pénzügyeket is rendben kellene tartani. A magyarországi zavargások után sok megfigyelő felteszi a kérdést, vajon Románia és Bulgária képes lesz-e összehangolni a lakosság várakozásait egy jobb, gazdagabb életre a kíméletlen gazdasági realitásokkal - írja a BBC. Az emberek azt gondolják, hogy ha csatlakoznak az EU-hoz, akkor hirtelen minden egy csapásra jobbá lesz. Az igazság ezzel szemben az, hogy a dolgok valószínűleg sem gyorsabban, sem lassabban nem változnak, mint az EU-tagság előtt - mondta egy befektető.

Annak ellenére, hogy Románia és Bulgária sajtója az utóbbi időben nem volt igazán jó, a két ország gyorsan fejlődik. Románia gazdasága az elmúlt öt évben átlagosan 5,8 százalékos éves növekedést teljesít, ami Európában az egyik leggyorsabb. Az idei évre vonatkozó várakozások 5,5 százalékos GDP-bővülést vetítenek előre, és míg a fő hajtóerőt régebben a nehézipar olyan termékei adták, mint az acél, ma Románia elsősorban a belföldi kereslet növekedéséből és olyan javak gyártásából húz hasznot, mint az autóalkatrészek. Bukarestben és az ország nyugati részén a munkanélküliségi ráta körülbelül 2 százalékra esett vissza. A megfelelő számú és képzettségű munkaerő biztosítása már most problémás egyes területeken, miután külföldi cégek, mint a Procter & Gamble nagyobb volumenű termelési tervekkel jelentkeztek. Közben a román kormány közel 2 millióra becsüli a külföldön dolgozó románok számát. Ettől nem nagyon különbözik Bulgária helyzete idei 5 százalékos GDP-növekedésével, és a szocialista ipartól a technológia és a turizmus modernebb szektorai felé mozduló gazdaságával.

Románia kicsi, de fejlődő értéktőzsdéjének az információtechnológiai, pénzügyi és ingatlanipari vállalatok a kedvencei. A bukaresti tőzsdén nagy terveket dédelgetnek, 2008 végére 300 ezer aktív helyi befektetőt szeretnének magukhoz csábítani. Románia egyébként egy 24 órás, kizárólag a pénzügyekkel foglalkozó televíziós csatornával is dicsekedhet. Talán csak néhány ezer nézője lesz, de érdemleges társadalmi kísérletnek tűnik segíteni az állami irányítás alatt felnőtt embereken, hogy jobban megértsék a piacgazdaság működését.

Az átlagos havi fizetés mintegy 250 euróra nőtt Romániában, míg Bulgáriában ez átlagosan 200 euró körül van. A kiskereskedelmi értékesítés éves átlagban 25 százalékkal nő Romániában és 13 százalékkal Bulgáriában, és a vállalatok azt várják, hogy a fogyasztás az olyan termékek esetében, mint a mobiltelefonok és az autók, erősen megugrik. Romániában ezer főre 140, Bulgáriában 280 darab személygépkocsi jut, míg az EU 1000 polgárára 460. Romániában 100 emberre 40, Bulgáriában közel 60 mobiltelefon-előfizetés jut, az EU-ban pedig 80. A 15 és 64 év közöttiek gazdasági aktivitása az uniós majd 65 százalékkal szemben Bulgáriában csak 55 százalék, de Románia is a 60 százalékos szint alatt van 1-2 százalékkal. A munkanélküli-háztartásban élő emberek aránya Bulgáriában 13 százalék, Romániában azonban megegyezik az EU átlagával, körülbelül 10 százalék.

Fotó: MTI
Temesvár - vissza Európába

Brüsszel körülbelül 32 milliárd euró értékben irányzott elő támogatásokat fejlesztési alapjaiból, amelyet 2007-tól osztanának ki Romániában. A közszolgáltatások és a közművek fejlesztése kiemelt prioritással bír. Bulgáriának a 22 milliós Romániával szemben csak mintegy 8 millió lakosa van, és sokkal kisebb mezőgazdasági szektora, így mintegy 11 milliárd euróra számíthat az uniótól. Mindkét kormánytól azt várják, hogy ehhez saját forrásból is hozzájárul, elemzők becslése szerint Romániának évente mintegy 800 millió eurót, Bulgáriának pedig 500 milliót kell az uniós forrásokhoz hozzátennie. És ez akár problémákhoz is vezethet, mivel közben a két országnak államháztartását is rendben kell tartania.

A 2004-ben belépett tagokkal történtek alapján az inflációs nyomás valószínűleg növekedni fog, a legtöbb jövedelemmel együtt, amelyeket a fogyasztók főleg élelmiszerekre és importált javakra költenek. A két kormánynak eközben a nyugdíjakra és az egészségügyi ellátásra fordított pénzeket növelnie kell, miközben a munkabérek is fellendülnek. Eddig egyébként Románia és Bulgária meglehetősen szoros gyeplőt tartottak pénzügyeiken, Románia költségvetési hiánya ebben az évben a GDP körülbelül 2 százalékát teszi ki, Bulgária pedig egyenesen többletet produkál.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK