Öt százalékkal csökkenő reálkeresetek

Jövőre a reálkeresetek öt százalék körüli csökkenése várható, a vállalatok többsége ugyanis nem tervezi ellensúlyozni az adó- és járulékváltozások hatását. A cégek jelentős része újratárgyalná a hároméves bérmegállapodás szakmai bérminimumot tartalmazó részét - írja a Népszabadság.

A versenyszférában jellemzően ilyenkor ősszel kezdődnek a jövő évi bérekre és jövedelmekre vonatkozó kollektív tárgyalások - írja a Népszabadság. A cégek többsége nem tervezi a járulékemelés és az infláció miatt kialakuló reálkereset-csökkenés kompenzálását, mi több, a keresetek tervezett növekedése még a várható inflációt sem ellensúlyozza - derül ki a Hay Group tanácsadó cég nyári adatgyűjtésen alapuló jövedelemszint-felméréséből.

A nettó keresetek jövőre ugyanis összesen mintegy 4,5 százalékkal csökkennek a 3,5 százalékos egyéni járulék emelése és a minimálbér adómentességének megszűnése (a bérek havi 62 500 forintig lesznek adómentesek) miatt. A magas bérekre kivetett szolidaritási adó ezen felüli mértékben csökkenti a jövedelmeket. Az elemzők várakozásai szerint jövőre az infláció eléri a 6,5 százalékot, a nettó keresetek reálértékének megtartása tehát tíz százalék körüli béremelést feltételezne.

A Hay Group összesítése alapján azonban a jövőre tervezett béremelések átlaga öt százalék lehet - igaz, a júniust követően válaszolók már 5,8 százalékos mértékben gondolkoznak. A fizikai dolgozók körében pedig ennél is alacsonyabb mértékről lehet szó. Azoknál a cégeknél is, amelyek kompenzálnák a nettó keresetcsökkenést, mindössze 7,4 százalékos béremeléssel számolnak.

Az OÉT három évre szóló bérmegállapodása problémás tényező, amely a versenyképesség rovására mehet. Ez a középfokú képzettséget igénylő munkakörben dolgozók számára is garantált bérminimumot határoz meg: januártól a legalább kétévnyi gyakorlattal rendelkező szakmunkások, irodai alkalmazottak a - 65 500 forintra emelkedő - minimálbér 115 százalékát, 2008-tól pedig - a 69 ezer forintos - minimálbér 125 százalékát kapják. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) tagvállalatai körében készült "pillanatkép" alapján is a többség a minimálbér-megállapodást tartja a hazai cégek versenyképességét egyik leginkább veszélyeztető tényezőnek. (A szövetség egyébként a megállapodást nem írta alá.)

A kereskedelmi és könnyűipari cégeket még jobban sújtja a hároméves megállapodás - mondta Sáling József, a kereskedelmi alkalmazottak szakszervezetének elnöke. A pár fővel dolgozó kisvállalkozások többnyire kifizetik ezeket az összegeket - igaz, zsebbe -, így náluk inkább a járulékterhek nőnek. A multiknál pedig "legálisan" is elérik a fizetések a megállapodásban szereplő mértéket, így az egyezség leginkább a közepes méretű cégeket érinti. Az egyezségtől egyébként el lehet térni, egészen a minimálbér szintjéig, ha erről ágazati kollektív megállapodás születik. A kereskedelmi szférában első körben azonban nem sikerült egyezségre jutni. A munkavállalók az engedmények fejében ugyanis az üzletek havi egyszeri, vasárnapi kötelező zárva tartásáról egyezkedtek volna, amit a munkaadók nem vállaltak volna.

A munkaadók inkább az országos érdekegyeztetésben tárgyalnák újra a megállapodást, illetve függesztenék fel azt. Zs. Szőke Zoltán, az AFEOSZ alelnöke elmondta: a megállapodást három százalékpontos járulékcsökkentés és a tételes egészségbiztosítási hozzájárulás megszűnésének tudatában írták alá. A feltételek azonban megváltoztak. Az ágazati kollektív szerződés megkötését pedig szerinte a szakszervezeti diktátum akadályozza: a nemzetközi vállalatok kértek volna felkészülési időt, amit a munkavállalói érdekképviselet elutasított. Szövetségük egyébként a szakmai garantált bérminimumnál még magasabb minimálbért is elfogadhatónak tartana.

Megoszlanak a vélemények arról is, hogy a költségvetési javaslat elkészültével esedékes bérajánlások megvitatásának és elfogadásának van-e értelme ebben a képlékeny helyzetben. Mint kiderült, a nagyobb cégek bérpolitikáját befolyásolja a szociális partnerek béremelésről szóló megállapodása. Ezt mutatja, hogy az utóbbi négy évben a tervezett és a tényleges béremelések már nagyon közel álltak egymáshoz. A bizonytalanság viszont meglehetősen nagy: az MGYOSZ-hoz például érkezett olyan javaslat, hogy a bérajánlások megtárgyalását "húzzák el" jövő év közepéig, amikor már láthatók a feltételek.