Inflációkutató kapta a közgazdasági Nobelt

2006.10.09. 7:19

Edmund S. Phelps kapta a 2006-os Közgazdaságtudományi Nobel Emlékdíjat. Az amerikai Phelps a "makrogazdaság-politika időközi kiegyezéseinek" elemzéséért kapta meg az elismerést. Eddig összesen 57 közgazdász kapta meg a világ legmagasabb presztizsű tudományos elismerését, köztük a magyar származású John Harsányi.

Edmund S. Phelps, a New York-i Columbia egyetem kutatója kapta a 2006-os Közgazdaságtudományi Nobel Emlékdíjat. Phelps a "makrogazdaság-politika időközi kiegyezéseinek" kutatásáért kapta meg az elismerést.

A tudományt támogató dinamit-gyáros, Alfred Nobel eredeti végrendelete szerint ugyan csak a fizika, kémia, orvostudomány és az irodalom terén elért teljesítményekért járna díj. A Svéd Nemzeti Bank - amely a világ legöregebb ilyen intézménye, fennállásának 300. évfordulóján létrehozta a Közgazdaságtudományi Nobel Emlékdíjat.

Infláció, munkanélküliség és jólét közti összefüggések

Phelps kutatásai arra irányultak, hogy feltárja az összefüggést az infláció és a munkanélküliság között. A 73 éves professzor bebizonyította, hogy az alacsony infláció a későbbiekre nézve is alacsony inflációs várakozásokat generál, ezért a gazdaságpolitikusok ezekre az adatokra támaszkodva tervezik következő lépéseiket.

Phelps ezzel megcáfolta a '60-as évek inflációs elméletét a Phillips görbét, amely szerint az inflációt kizárólag a munkanélküliség befolyásolja. Az amerikai kutató szerint a munkanélküliség mellett egy sor másik tényező - például bér- és árvárakozások - befolyásolják az indfláció alalkulását. Az új modellt Phelps "várakozásokkal bővített Phillips-görbének" nevezte el.

"Phelps munkája alapjaiban változtatták meg nézeteinket arról, hogyan működik a makrogazdaság" - áll a Svéd Királyi Tudományos Akadémia laudációjában. Az akadémia szerint Phelps elméleteit a hetvenes évek óta használják az egyes nemzeti bankok a kamatszint megfelelő meghatározásához.

A díjazást bejelentő közleményében az akadémia méltatta Phelpst, amiért feltárta az összefüggéseket a teljes foglalkoztatottság, a stabil árképzés és a gyors növekedés között - manapság minden egészséges gazdaságpolitikában ezt a három állapotot tűzik ki célul. A célok eléréséhez Phelps megállapította, hogy a jóléthez nem csak a megtakarítás és a tőkefelhalmozás, de az infláció és a munkanélküliség megfelelő egynesúlyának elérésére is szükség van.

Jólét- és szabadkereskedelem-kutatók voltak esélyesek

Az idei jelöltek közül elsősorban a szabad kereskedelem szószólóit tartották esélyesnek a díjra, ugyanakkor a jóléti gazdaság kutatói is számíthattak az elismerésre. A kiszivárogtatott információk szerint idén 150-200 jelölés érkezett be a Svédi királyi akadémiához.

Forrás: [origo]

A szabad kereskedelemmel kapcsolatos kutatók közül elsősorban az indiai Jagdis Bagvatit tartották esélyesnek a Nobel-díjra, aki a Columbia egyetemen tanít közgazdaságtant. Az indiai születésű amerikai tudós elsősorban a globalizáció, és a szababadkereskedelem bírálóit kritizálta műveiben. Ugyanakkor szintén esélyesnek tartották Gene Grossmant, a Princeton Egyetem oktatóját, valamint Elhanan Helpmant, aki a Harvardon tanít. A két tudós a technológiai újítások gazdaságra gyakorolt hatását kutatja.

A nemzeti bank és az Akadémia közös díja

A díjazottakat - éppúgy, ahogy az eredeti Nobel-díjak esetében - a Svéd Királyi Akadémia választja ki. Minden évben körülbelül száz jelölt közül választja ki a díjazottakat egy 5-8 tagú. Szakemberekből álló bizottság. 1995 óta feltétel, hogy a bizottságnak két, nem közgazdász végzettségű tagja van, így a tudományos eredmény társadalmi jelentőségét is díjazzák.

A közgazdaság Nobel-díj - hasonlóan a többihez - nem adható ki poszthumusz, vagyis a díjazottnak élnie kell, amikor a bizottság dönt a díjról. A díj egy arany érem, valamint 10 millió svéd korona, ez körülbelül 250 millió forintnak felel meg. A díjat a kitüntetett tudós december 10-én veszi át a Svéd Királyi Akadémián, Stockholmban.

A gazdasági elismerés jogilag ugyan nem minősül hagyományos Nobel-díjnak, azonban a szakma a többi tudomány-ághoz hasonlóan a legrangosabb elismerésként tartja számon a kitüntetést. A Nobel család több tagja ugyanakkor élesen bírálta a Svéd Királyi Akadémiát, amiért a többi Nobel-díjjal együtt osztja ki a közgazdászoknak járó kitüntetést.

Megosztva, vagy egyénileg eddig összesen 57 közgazdászt jutalmaztak Nobel-díjjal. 1994-ben a magyar származású John Harsányi kapta a kitüntetést, az amerikai John Forbes Nash-sel, és a német Reinhard Seltennel közösen. Harsányinak játékelméleti kutatási miatt ítéltélték oda a legrangosabb tudományos elismerést.

Barsi Szabó Gergely

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK