Az infláció 5,9 százalékra emelkedett

A fogyasztói árak szeptemberben 2,5 százalékkal nőttek egy hónap alatt, és 5,9 százalékkal haladták meg a tavalyi szintet. Egy év alatt 11,6 százalékkal drágult az élelmiszer, és 16,6 százalékkal a háztartási energia - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

Az adat felülmúlja az elemzők 5,2 százalékos 12 havi inflációs várakozását. Az év első kilenc hónapjában 3,1 százalékkal emelkedtek az árak.

A fogyasztói árak augusztusban stagnáltak júliushoz képest, és 3,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.

Az áfa 15 százalékos kulcsának 20 százalékra történő emelése, illetve a jövedéki adó mértékének változtatása az átlagos árszínvonalat 1,5 százalékkal növelte.

Az idényáras élelmiszerek körében 9,4 százalékos árcsökkenés következett be, így e nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 4,8 százalékkal drágultak.

A legnagyobb mértékben - 16,2 százalékkal - a háztartási energia árai növekedtek, ezen belül a vezetékes gázért 28,9, az elektromos energiáért 15,1 százalékkal kellett többet fizetni.

A szezonváltás miatt a ruházkodási cikkek árai az átlagosnál nagyobb mértékben (2,8 százalékkal emelkedtek. A tartós fogyasztási cikkek és a szeszes italok, dohányáruk (1,7 százalék) esetében szintén árnövekedés következett be. Meghatározó árcsökkenés a járműüzemanyag-árakban következett be, ezek 5,5 százalékkal kerültek kevesebbe.

Egy év alatt, 2005. szeptemberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 11,6 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentős szóródás figyelhető meg: az idényáras élelmiszerek 28,2, a sertéshús 25,9, a cukor 24,9, a tojás 15, a péksütemények 14,1, a tej 13,3, a kenyér 13 százalékkal drágult. A háztartási energia átlagot meghaladó, 16,6 százalékos áremelkedésén belül a vezetékes gáz ára 29,7, a palackos gázé 19,8 százalékkal nőtt.

Tavaly szeptemberben a havi infláció 0,2 százalék, a 12 havi index 3,7 százalék volt.

Elemzői vélemények

A várakozásokon felüli infláció Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az élelmiszerárak robbanásának és a háztartási energiaár emelések szeptemberi teljes megjelenésének köszönhető. Az áfa emelés és a jövedéki adó emelés még nem jelent meg teljesen az árindexben, míg egyes önkormányzatoknál az őszi hónapokban emelték a távhő-díjakat, ami az októberi inflációt 6,5 százalék fölé emelheti az elemző szerint. Az év utolsó hónapjaiban az előre hozott áfa-csökkentés is kiesik a bázisból, az élelmiszerek további drágulásával az infláció az év utolsó hónapjaiban 6,6-6,8 százalék között alakulhat, az éves átlagos infláció meghaladhatja a 4 százalékot Suppan szerint.

Jövő év elején egyrészt kiesik az év eleji áfa-csökkentés hatása, másrészt további gázáremelés várható, amit természetesen az áram és távhő díjak is követnek, míg a tömegközlekedésben további drágulás várható, a receptdíj pedig jelentősen növelheti a gyógyszerárakat - mondta az elemző.

A vállalkozói terhek növekedésével más termékek ára is emelkedhet a csökkenő kereslet ellenére - tette hozzá Suppan Gergely. Jövő év március-június között 8,5 százalékot meghaladó inflációra lehet számítani, ami az év végére 5 százalék közelébe mérséklődhet. A 2007-es átlagos infláció 7,5 százalék közelében lehet. Az inflációs kilátások miatt az MNB-nek tovább kell emelnie a kamatokat, feltehetően 8,5 százaléknál magasabb lesz az alapkamat 2007 második negyedévében.

Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője szerint a várakozásokhoz képest magasabb érték azt jelzi, hogy a vártnál gyorsabban és erőteljesebben gyűrűztek be a szeptemberben bevezetett intézkedések hatásai az inflációba.

Trippon Mariann úgy véli, a gyorsuló infláció megalapozza azt a várakozást, hogy a Magyar Nemzeti Bank folytatja a monetáris szigorítást. Várakozása szerint, amennyiben a forint a jelenlegi erős szinten marad, úgy a Monetáris Tanács következő kamatdöntő ülésén 25 bázispontos kamatemelés valószínűsíthető.