Két évig nem nőhetnek a reálbérek

2006.10.12. 16:54

A kormány által tervezett, jövő évi 2,2 százalékos GDP-növekedés igen konzervatív, némileg kisebb a kutatóintézetek prognózisánál, eszerint a következő két évben nem nőhetnek a reálbérek - jelentette ki Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára.

A szerdán megjelent, 5,9 százalékos, 12 havi, szeptemberi árindex miatt, ebben az évben, az átlagos infláció 3,9 százalék lehet a várt 3,5 százalék helyett, ami gyorsabb lefutást jelent, így jövőre a várt 6,8 százalék helyett, 6 százalék körül alakulhat az éves, átlagos infláció - mondta Katona Tamás, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által szervezett csütörtöki rendezvényen.

A beruházások jövőre 2,1 százalékkal, 2008-ban 3,7 százalékkal bővülnek, miközben a fogyasztás jövőre 0,7 százalékkal csökken, 2008-ban pedig szinten marad - jelezte a konvergenciaprogram fontos mutatóit az államtitkár.

A Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogram szerint a GDP-arányos adókoncentráció jövőre 38 százalék lesz az idei 36,4 százalék után, ami 400-450 milliárd forint adó és járuléktöbbletet jelent - utalt Katona Tamás a bevételnövelő lépések vállalkozásokat érintő részére. Ez az arány 2000-ben 38,4 százalék volt, s 2009-ben csökkenhet 37,5 százalékra.

A közfelelősség és a magánfelelősség viszonyát kell újragondolni, ami megfogalmazódik a reformokban és tükröződik a konvergenciaprogramban - mondta Katona Tamás, kifejtve, hogy a program rövid távú célja a költségvetés kiigazítása, középtávon a gazdasági, társadalmi reformok végrehajtása, valamint azoknak a beruházásoknak a megvalósítása, amelyeknél igénybe lehet venni az Európai Uniós forrásokat.

A szükséges reformok között említette az államtitkár az önkormányzati rendszer és a közigazgatás átalakítását. Véleménye szerint az államigazgatásban és az önkormányzatoknál nem ment végbe az a struktúraváltás, amely az üzleti szférában megtörtént.

Magyarországon 3157 egyenjogú önkormányzat van, ahol egy községi polgármester gazdasági hatásköre ugyanakkora az adott településen, mint a budapesti főpolgármesteré - mutatott rá az államtitkár, megjegyezve, hogy Észak-Európában is elaprózódott az önkormányzati rendszer, de a polgármesterek gazdasági hatásköre korlátozott, arról nem is szólva, hogy a 60 millió lakosú Nagy-Britanniában, 400 gazdasági önállósággal rendelkező önkormányzat működik.

A reform szükségességére utal, hogy 2500-3000 milliárd forint nagyságrendű tétel az önkormányzatok költségvetése. Katona úgy véli, hogy az ingatlanadót, az iparűzési adó kiváltása érdekében lehetne alkalmazni az önkormányzatok finanszírozására.

Kérdésekre válaszolva Katona Tamás visszatért a vállalkozások működését erőteljesen befolyásoló adócentralizációra, s elmondta, hogy a versenyképesség javítása érdekében, mindenkinek jó az élőmunka terheinek csökkentése, de ez csak akkor lehetséges, ha a végső fogyasztást, illetve vagyont terhelő adóval helyettesítik a kieső bevételt.

A fejlettebb régiókban csökken a fejlesztési adókedvezmény

Az ország fejletlenebb régióiban változatlan mértékű marad, míg a fejlettebbekben csökken jövő januártól a fejlesztési adókedvezmény - mondta Katona Tamás a kormányszóvívői tájékoztatón.

Az államtitkár a kormány szerdai döntését ismertetve elmondta, hogy az Észak-magyarországi, az Észak-alföldi, a Dél-alföldi és a Dél-dunántúli régióban továbbra is 50 százalék marad a fejlesztési adókedvezmény. Ugyanakkor a Közép-dunántúli régióban a jelenlegi 50 százalékról 40 százalékra, a Nyugat-dunántúli régióban pedig a jelenlegi szintén 50 százalékról 30 százalékra csökken a kedvezmény.

A differenciálás a hátrányosabb helyzetben lévő régiókat hozza előnyösebb helyzetbe - mondta Katona Tamás. Az elmúlt három évben mintegy 10 cég kapott ilyen kedvezményt, a kedvezményezett cégek 400 milliárd forintnyi beruházást hoztak létre, ezek 80 százaléka termelő jellegű volt. A valószínűsíthető adókedvezmény összege 180 milliárd forint.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK