Lassulhat az élelmiszerárak növekedése

Vágólapra másolva!
Biztosra vehető, hogy a jövőben nem lesz olyan hónap, amikor az inflációt ennyire gerjesztenék az élelmiszerárak, mivel hosszú távon nem lehet akkora mértékű az áremelés, mint szeptemberben - írja a Napi Gazdaság.
Vágólapra másolva!

A mostani, igencsak elszaladt szeptemberi infláció hosszú folyamat következménye - közölte Fórián Zoltán, az AgrárEurópa Kft. elemzője. A hazai mezőgazdaság versenyképessége a csatlakozási folyamat során szinte folyamatosan romlott, az integráció után a piac nyitottabbá is vált, így az import szinte "ráesett" a belföldi piacra, ami komoly gondokat okozott.

Mindezek következtében a belföldi mezőgazdasági termelés - így a sertés és a tej esetében is - drasztikusan visszaesett. A helyzetet csak rontotta, hogy a nagy kereskedelmi láncoknál a magyar beszállítók érdekérvényesítő képessége alacsony volt, és 2004 májusa óta sem tudtak érdemi eredményeket elérni.

A termelés visszaesése és a rossz versenyhelyzet hatására több területen is hiány alakult ki. Az utóbbi hónapokban viszont a forint gyengülése az import versenyképességének zuhanásához vezetett, és korábbi versenyelőnye eltűnt. A folyamatok együttes hatásaként a hazai termelők alkupozíciója sokat javult. A meghatározó kereskedelmi láncokkal folytatott szeptemberi ártárgyalások folyamán áremeléseket tudtak kiharcolni.

Az is igaz azonban, hogy hosszabb távon ilyen mértékben nem lehet árat emelni, így bizonyosra vehető, hogy a mostani szeptemberi és októberi tárgyalások után már aligha lesz olyan hónap, amikor az inflációt ennyire gerjesztenék a mezőgazdasági termékek. A termelés hirtelen emelkedése is kizárható, mivel az inflációt most jelentősen erősítő termékkörök zöme lassú ciklusú, így például az állatállományokban gyors változás nem várható.

A termelők ártárgyalásokon elért eredményeire vezette vissza az élelmiszerárak szeptemberi megugrását Szabó Márton, a Kopint-Datorg Zrt. kutatója is. Véleménye szerint a kizárólag élelmiszerekre vonatkozó infláció most van a csúcson. Az év hátralévő részében a növekedési ütem mérséklődik, a következő év elején 6-7 százalékra eshet. Ez már csak azért is valószínű, mert a jövő év elején az emelkedés keresleti korlátba ütközik, azaz a családok a megszorító intézkedések hatására átalakítják fogyasztási szokásaikat, sok esetben az élelmiszereknél is spórolnak majd.