A bankszövetség szerint nem gyengül a forint

Nem kell félni a forint jelentős gyengülésétől a bankszövetség szerint a konvergenciaprogramban felvázolt makrogazdasági pálya következetes megvalósítása esetén. A programtól való eltérés azonban nagy károkat okozhat az országnak.

"Nincs olyan félelmem, hogy a forint árfolyama a jövőben drámaian megváltozna" - mondta Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke csütörtökön. A szövetség arra számít, hogy a forint árfolyama a következő hónapokban is a 265-280 forint/euró sávban mozog.

A Magyar Bankszövetség álláspontja az, hogy a konvergenciaprogramban felvázolt makrogazdasági pályát következetesen meg kell valósítani - mondta Erdei Tamás. Hozzátette: a külföldi befektetők egyelőre kivárnak, nagy kárt okozna azonban az országnak, ha letérnénk a programban jelölt útról.

Erdei Tamás kijelentette, a magyar bankok számára igen nehéz lesz megtervezni a következő évet, mert nem tudni, hogy a konvergenciaprogram megvalósítása érdekében szükséges intézkedések hogyan hatnak majd a lakosság és a vállalatok pénzpiaci viselkedésére.

A bankszövetség elnöke kifejtette: a kamatadó bevezetésének banki technikai hátterét határidőre és - nem mellékesen - jól oldották meg a hazai hitelintézetek. A kamatadó bevezetése jelentős mértékben átrendezte a hazai lakossági megtakarításokat. A rövid távú, illetve a lekötetlen betétek a kamatadó hatására "átvándoroltak" középtávú megtakarítási konstrukciókba, és az egyértelműen látszik, hogy a kamatadó bevezetésének nyertesei a befektetési alapok - emelte ki Erdei Tamás.

Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára kijelentette: számításaik szerint legkevesebb 300-350 milliárd forint mozdult meg a kamatadó bevezetésére, és azzal a következménnyel is járt, hogy a magyar lakosság igyekezett megkeresni a legkedvezőbb betéti és befektetési konstrukciókat.

A főtitkár szerint a bankrendszer első féléves adatai azt tükrözik, hogy a bankpiac bővülése lelassult, de ez még nem magyarázható a Gyurcsány-csomaggal, hisz annak tényleges hatásai csak a második félévben érezhetőek majd. Ennek ellenére egyértelmű a lassulás mind a bankok lakossági üzletágában, mind pedig a kis- és középvállalatok finanszírozásában, illetve betételhelyezéseiben.

A tájékoztatón elhangzott újságírói kérdések jó része a várható reformokra vonatkozott, a nyugdíjreform, az egészségügyi reform és a bankszektor "kapcsolatára". Erdei Tamás a várható reformok kapcsán kifejtette: mivel mind a nyugdíjreform, mind az egészségbiztosítás reformja a mostani ismeretek tükrében a piacosítás irányába hat, ez hosszabb távon kedvező lesz a hazai bankpiac alakulására. Az, hogy az egészségügyben várhatóan a mostaninál jóval nagyobb szerepet kap az öngondoskodás, szintén a pénzpiac bővülését hozhatja, hisz ez esetben a szolgáltatások jó részét árukon kell majd megvásárolni, és a kifizetett összegekért az ügyfelek megfelelő szolgáltatásokat várnak el.

Nyers Rezső ezzel kapcsolatban megjegyezte: gondnak tűnik, hogy a reformok sem járnak majd a járadékpiac tényleges kialakulásával, egyelőre csak arról van szó, hogy mind az egészségügy, mind a nyugdíjrendszer átalakítása kapcsán a lakosságra milyen terhek hárulnak. Az öngondoskodás szerepének növekedése azt is hozhatja, hogy a lakosság előtakarékoskodik az idősebb korban várható egészségi gondokra, illetve a nyugdíj-kiegészítések megalapozására, ez pedig a megtakarítások növekedését hozhatja.

Egy másik kérdésre Erdei Tamás megjegyezte: véleménye szerint a magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak helyzetét tekintve nem lenne kedvező, ha a lehetséges befektetési portfóliójuk a kockázatosabb befektetési termékek - így a részvények, illetve a kockázatosabb befektetési alapok jegyei - felé mozdulnának el. Úgy vélte: ha a nyugdíjpénztárak esetében a kockázatok nagyobb mértékben bekerülnek a befektetési politikába, az hosszabb távon veszélyes tendenciákat eredményezhet.

A bankszövetség elnöke nem lát nagyobb veszélyt abban, hogy a lakosság devizában történő eladósodása az utóbbi időszakban jelentősen megnőtt. Megjegyezte: ezzel együtt a hazai kereskedelmi bankok nagy hangsúlyt helyeznek a hitelfelvevők tájékoztatására. A devizakölcsönök, így a lakossági devizahitelek igénylésekor a bankok munkatársai minden esetben felhívják az ügyfelek figyelmét arra, milyen veszéllyel járhat a forint esetleges árfolyamgyengülése. Emellett néhány jelentősebb magyar kereskedelmi bank önkéntesen is bevezette a lakáshitelek területén az Európai Unió fogyasztóvédelemmel kapcsolatos direktíváit. Annyi azonban biztos, hogy a teljes hiteldíjmutató (THM) számítását pontosítani kell a jövőben, hogy az összehasonlíthatóság javuljon az egyes kereskedelmi bankok hitelkonstrukciói között - emelte ki.