Kamatemlés és gyors drágulás várható

A jegybank kamatemelési sorozatának jövő heti folytatódására számítanak az a Reuters októberi felmérésében résztvevő elemzők. Szerintük az emelés eddigi üteme lassulhat, az alapkamat viszont magasabbra nőhet a következő hónapokban, a költségvetési kiigazítás inflációs hatásai pedig előbb jelentkezhetnek, mint ahogy azt korábban várták. Az euró bevezetését csak 2014-re tippelik a szakemberek.

Újabb kamatemelésről döntenek kedden

Október 24-én, kedden várhatóan az ötödik egymást követő hónapban emeli kamatait a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elemzői várakozások szerint. Az alapkamat június óta összesen 1,75 százalékponttal lett magasabb és a monetáris tanács keddi ülése előtt 7,75 százalékon áll. A legutóbbi három hónapban fél-fél százalékponttal szigorított a kölcsönfeltételeken a jegybank.

Az októberi felmérés 20 résztvevője közül 12 szerint a kamatemelés mértéke ezúttal csak negyed százalékpont lesz, hat elemző szerint fél százalékpont a valószínűbb és csak két elemző mondta, hogy marad változatlan az alapkamat. Hasonló eredménnyel zárult a Reuters másik, a budapesti forintpiac kereskedői között szerdán végzett felmérése is.

A szigorítás sebességének lassulása nem meglepetés, hiszen az elemzők már az előző hónapban is azt valószínűsítették, hogy az év hátralévő részében kisebb lesz ez az ütem, mint a nyáron.

Az elmúlt hetek hazai makrogazdasági adatai és a pénzpiaci fejlemények alapján azonban az elemzők magasabbra tették azt a szintet, amelyet várhatóan elérnek majd az MNB kamatai a következő hónapokban.

Jelenleg az elemzői többség 8,5 százalékon látják a csúcsot és úgy gondolja, hogy ezt már az idén eléri az alapkamat. Egy hónapja még azt gondolták, a kamat nem emelkedik 8,0, vagy a legrosszabb esetben 8,25 százalék fölé.

Gyorsabban emelkednek az árak a vártnál

A kamatcsúcs megemelkedése az inflációs kilátások szempontjából a vártnál kedvezőtlenebb adatok publikálását követi.

A monetáris tanács tagjai a hetekben jelentős inflációs kockázatként említették a bérek vártnál gyorsabb növekedését, amely plusz keresletet és ezzel nagyobb áremelkedéseket kelthet. A héten publikált adatok szerint augusztusban 11,6 százalékkal szöktek fel a magánszektor bruttó átlagbérei az egy évvel korábbi szinthez képest, szemben a júliusban mért 8,7 százalékos éves növekedéssel.

Múlt heti adatok szerint szeptemberben a vártnál jelentősen nagyobb mértékben, 5,9 százalékra szökött fel az éves fogyasztói infláció az augusztusi 3,5 százalékról.

Az inflációs kilátásokat tekintve kedvező tényező lehet ugyanakkor, hogy a forint a múlt héten négyhónapos csúcspontra erősödött, az olajárak pedig folytatták a csökkenést a világpiacon az elmúlt hetekben. Hosszabb távra mindez fékezheti az inflációt, de csak akkor, ha a forint erős, az olaj pedig olcsó marad.

Az elemzői előrejelzések azt mutatják, hogy az eddigi fejlemények alapján a piacon arra számítanak: a korábban feltételezettnél hamarabb jelenik meg a kormány adó- és áremeléseinek hatása az inflációban, azaz a hatásoknak a korábban vártnál nagyobb része esik 2006-ra és viszonylag kisebb része 2007-re. Ez abból látszik, hogy 2006 decemberére 40 bázisponttal, 6,4 százalékra emelkedett az elemzői inflációs konszenzus, 2007 decemberére pedig 20 bázisponttal csökkent, 4,5 százalékra.

Az éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzés ugyanakkor mindkét évre nőtt - 2006-ra 20 bázisponttal 3,9 százalékra, 2007-re 10 bázisponttal 6,4 százalékra - ami azt jelzi, hogy az összes várt inflációemelkedést valamivel nagyobbra teszik az elemzők, mint korábban (vagyis az infláció magasabbra kúszhat az év hátralevő részében és a jövő év elején a korábban számítottnál). Idén szeptemberre 6,2 százalékos inflációt vár az elemzői konszenzus.

Az áremelkedések gyorsabb jelentkezése ugyanakkor a bázishatás alapján azt is jelentheti, hogy valamivel hamarabb is húzódhat vissza az árhullám. Ha az MNB fő célhorizontját, 2008-at tekintjük, az előrejelzések tükröznek némi hatást: az éves átlagos infláció két év múlva a konszenzus szerint 3,8 százalék lesz, ami egytized százalékponttal alacsonyabb az egy hónapja vártnál.

Nem lesz tartós a forint erősödése

Az euró drágulását várják az elemzők következő hetekben

A némileg romló rövidtávú és valamelyest javuló hosszabbtávú inflációs várakozás eredőjeként az elemzői konszenzus szerint a jövő év végére 7,5 százalékra csökkentheti vissza az alapkamatot az MNB a 8,5 százalékos csúcsról - és ez ugyanaz a szint, mint amit egy hónapja látott előre a konszenzus.

A túlnyomó többség szerint a jövő év második felében kezdődhetnek el a kamatcsökkentések. Rövidebb távon azonban az inflációs cél védelme érdekében az elemzők szerint továbbra is indokolt a kamatcsavarok meghúzása - hiszen a 2008-ra előrejelzett 3,8 százalékos átlaginfláció még mindig jelentősen az MNB célsávjának közepe, a három százalék fölött van.

A forint jelentős erősödését az euró ellen egyébként nem tekintik tartósnak az elemzők. Ahogy egy hónappal ezelőtt, most is 270-es árfolyamot jelez előre a konszenzus az év végére (és november végére is). Az elemzők többsége tehát némi gyengülést vár a jelenlegi 266 körüli szintekről a következő hetekben. (A forintkereskedők ugyanakkor a jövő hétre majdnem változatlan árfolyamot jósoltak, 265 és 268 közti sávban.)

Lassul a gazdasági növekedés

Az elemzők továbbra is arra számítanak, hogy a keresleti oldalról támogatást kaphat jövőre az infláció várt visszahúzódása, hiszen a várakozások szerint jelentősen lassul a gazdasági növekedés. A konszenzusok nem változtak: erre az évre 3,9, a jövő évre csak 2,4 százalék gazdasági növekedést jelez előre az elemzői középérték.

Nincs változás abban sem, hogy a kormány konvergenciaprogramjával egyezően 2006-ra a GDP 10,1, 2007-re 6,8 százalékának megfelelő államháztartási hiányt prognosztizálnak a szakemberek. A lefaragás üteme azonban a későbbiekben szerintük nem lesz elég gyors ahhoz, hogy 2014-nél előbb be lehessen vezetni Magyarországon az eurót.