Kamatadó: az akciókon alig bukott az állam

Nem okoztak nagy költségvetési kiesést a kamatadót kikerülő akciók. A bankok arra számítanak, hogy vissza kell fogniuk a profitvárakozásaikat - írja a Napi Gazdaság.

A kamatadó-elkerülő akciók keretében a bankoknál mintegy 300-350 milliárd forintnyi betétet kötöttek le hosszabb távra, az állam két évre eloszló bevételkiesése tehát nem érheti el a hétmilliárd forintot sem - derült ki a Magyar Bankszövetségnél zajló sajtóbeszélgetésen. A szövetség - amely a devizahiteleknél nem lát komoly kockázatokat - úgy kalkulál, hogy a forint árfolyama a jövő év közepére stabilizálódhat, addig a 265-280 forintos sávban mozoghat az euró.

Szinte lehetetlen most megítélni, hogy a megszorítások hatására miként alakul majd a lakossági hitelkereslet - mondta Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke. Az már látszik, hogy a lakáshiteleknél a növekedési ütem jelentősen (100-200 százalékról 25-re) csökkent, de a korábbinál magasabb a fogyasztási hitelek iránti igény.

A megszorítások hatására nőhet a betételhelyezés (a németeknél egyértelműen látszik egy ilyen összefüggés), de Magyarországon elképzelhető az is, hogy a magánszemélyek életszínvonaluk fenntartására inkább kölcsönt vesznek fel. A tervezés szempontjából egyáltalán nem mindegy, melyik változat következik be.

A hitelkereslet csökkenése ugyan még egyáltalán nem érzékelhető, de az így is biztos, hogy a bankoknak kicsit vissza kell fogniuk profitvárakozásaikat - a csökkenő marzs, de az egyre kockázatosabbá váló hitelezés miatt is. Erdei szerint 2006-2007-ben biztosan növelik céltartalékaik szintjét a bankok.

A beszélgetésen szó esett arról is, hogy a Bankszövetség számításai szerint mintegy 300-350 milliárd forintnyi betét lehet, ami a kamatadó elodázását célzó banki akciók miatt kieshetett az adó hatálya alól. Ráadásul ez a hatás is két évre oszlik el. Amennyiben a befektetési alapok (ezekbe 200-220 milliárd forintnyi pénz áramlott) miatti árfolyamnyereség-adót is figyelembe vesszük, akkor sem lehet túl jelentős összeg, amitől elesik a költségvetés. A Napi Gazdaság számításai szerint ez nem éri el a nyolcmilliárd forintot, ami ráadásul kettőnél is több évre oszlik el.

Már elkezdődött a bankok és a pénzügyi felügyelet között a megbeszélés arról, hogy a hazai gyakorlatban miként kaphat nagyobb súlyt a fogyasztóvédelem. Az uniós normáknak is megfelelő szabályok kötelezően előírhatják a bankoknak, milyen információkat kell adniuk potenciális ügyfeleiknek. Erdei egyébként furcsállja, hogy a kormányzat szakértői bizottsággal vizsgáltatja a bankszektort, anélkül, hogy a szövetséggel bármilyen egyeztetést folytatott volna.