Megkezdte a költségvetés vitáját az OÉT

2006.10.27. 9:37

Ahogyan várható volt, nincs egyetértés a kormány, a munkaadók, és a munkavállalók között a  jövő évi bérekről. ezért komoly vita várható erről az elkövetkezeő hetekben. Helyszíni tudósítás a pénteken lezajlott érdekegyeztetésről.

A költségvetési javaslatot a kormány a konvergenciaprogram pályájának megfelelően készítette el - mondta el Veres János pénzügymniniszter az OÉT első napirendi pontján a kormányoldal szóvivőjeként.  A miniszter hozzátette: Magyarország számára ezt tartják a legfontosabb követelménynek.

Veres külön hangsúlyozta, hogy az elmúlt hat hét miatt a magyar állampapírok kamata emelkedett, ami összesen 200 milliárd forintos mínuszt jelent. Ezért szűkült a kormány mozgástere, és ezt is végig kellett vezetni a költségvetésen - mondta a pénzügyminiszter.

Veres szerint a 2007-es költségvetésben soha nem látott tartalékot képeztek. Az eddig fejezeti és általános tartalék mellett ugyanis jövőre megjelenik a negyedéves tartalék is. Ezt akkor vehetik igénybe, ha a költségvetés az egyes területeken megfelel az előírtaknak. Ez azzal is összhangban van, hogy az EU-nak félévente be kell mutatni a konvergenciaprogram haladását. Emellett képeztek egy reformokra szóló céltartalékot. Ez a négy tartalék összesen 400 milliárd forint.

"Magyarországnak az az érdeke, hogy egy óvatos tervezés mellett olyan pályát jelöljünk ki, amelyet biztosan teljesíteni tudunk." - jelentette ki a pénzügyminiszter.

Van-e mozgástér az adórendszer átalakításában - vetette fel kérdéséként a pénzügyminiszter. Az OÉT-en a 2007-es évet követő időszak olyan adópályáját készítik elő, amely a gazdasági teljkesítményt fokozza. A munka azonban hangsúlyozottan a 2007-es év utánra szól - tette hozzá a miniszter. Veres János szerint a mostani makropálya mutatja a korlátokat és kereteket, de ezzel együtt is tudnak tárgyalni a 2008-tól kezdődő adó-átalakításokról.

Munkavállalói oldal szóvivőjeként Szabó Endre soros elnök elmondta: valóban azt tapasztalják, hogy a költségvetés szigorúan a konvergenciaprogram szerint épül fel. Az elnök hangsúlyozta, hogy a munkavállalói oldal nem fogadta el a konvergenciaprogramot, különös tekintettel a munkavállalók terhelésére.

"Lehet azt mondani, hogy a Bokros-csomag idején ennél nagyobb elvonások is keletkeztek, azonban az a rendszerváltás után 4 évvel volt." - mondta Szabó.  Az utóbbi két-három évben ugyan a reálkeresetek emelkedtek, de a munkavállalók szerint ezt a tényt össze kell vetni azzal, hogy most értük el az 1989-es nívót. "Nem arról van szó, hogy itt valamiféle kánaánisztikus állapotok lennének" - jelentette ki Szabó.

A munkavállalók felhívják a kormány figyelmét a társadalmi stabilitás és egyensúly követelményére. "Ne lépjék túl az intézkedések azt a tűréshatárt, amely társadalmilag nem lesz tolerálható" -  kérte Szabó Endre.

Az államreform intézkedésekkel kapcsolatban a munkavállalók azt javasolták, hogy a későbbiekben ezekre a változtatásokra külön térjen vissza az OÉT. Szabó Endre elsőként az egészségügy kérdését tárgyalná, mert emiatt már az utcára vonultak az érintettek, és ennek a szektornak az átalakítása terheli leginkább a lakosságot. "A reformok indításához invesztíciók kellenek, most pedig a reform megszorításokkal jár együtt, amely a reform sikeres végrehajtását veszélyezteti" - mondta Szabó.

Gaskó István, a Liga szakszervezetek elnöke kijelentette: túlzottnak érzi a munkavállalók terheit a konvergenciaprogramban. Gaskó arra tett javaslatot, hogy a megszorításokat enyhítsék és húzzák szét két három évre.

Fotó: Hajdú D. András
A nyugdíjreform a bankok érdekeit szolgálja

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke elmondta: a nyugdíjpénztári reform magán-nyugdíjpénztári ágának finanszírozása nem felel meg a reformnak. Több pénz áramlik a magán-nyugdíjpénztári ágba: a stabilitási és a tb-alap működése tekintetében: a jelenlegi működés jobban szolgálja a banki lobbi érdekeit.

Vadász György, a munkaadók soros elnöke elmondta: a munkaadók érdekeltek abban, hogy a gazdasági egyensúly helyreálljon. A munkaadók szerint a legfontosabb, hogy foglalkoztatási lehetőségeket kell teremteni.

"Ezzel az adórendszerrel nem lehet korszerű gazdasági hátteret működtetni." - jelentette ki Vadász György. A munkaadók soros elnöke szerint nem lehet megkérdőjelezni a konvergenciaprogram célját, de az más úton is elérhető. Vadász szerint meg kell kísérelni a foglalkoztatási szerkezet átalakítását. A hárommillió nyugdíjas mellett több legyen a munkát végző - követelte Vadász. A munkáltatók szerint a 600 ezer láthatatlan munkavégző jelentős részét láthatóvá kell tenni.

A reform kapcsán a munkáltatók üdvözölték, hogy végre van egy olyan kormány, amely belevág a reformba, ugyanakkor kijelentették: tudják, hogy a választás előtti időszakban nem lehet reformot benyújtani. Ugyanakkor felvetették, hogy a nyugdíjrendszernél nem lehet megelégedni az1998-as reformmal.

Veres János válaszában pozitívumként említette, hogy az OÉT-ben soha sem vitatják a konvergenciaprogram szükségességét. Van olyan politikai nézet, amely azt mondja, hogy ez az egész ne legyen - jelentette ki a pénzügyminiszter hozzátéve: "Nem látok más lehetőséget, mint hogy végig kell csinálni.". Veres szerint ugyanakkor a belső tartalmát lehet vitatni

Veres a munkavállalói oldal kijelentésére válaszolva elmondta: az ország 2000-2001-ben érte el a '89-es szintet: az elmúlt években e fölött volt. Veres János szerint ez több volt annál, mint amit a gazdaság lehetőségei biztosítottak. "Az átmeneti visszalépés nem megkerülhető, de nem kell, hogy ez tartós legyen." - jelentette ki a miniszter.

Veres ismét cáfolta, hogy a kormány adómódosításokat hajtana végre jövőre. A miniszter a 2007-es évi adójogszabályok tekintetében nem lát mozgásteret a módosításra, de a 2008-2009 évi költségvetési kereteken belül maradva, lehet változtatásokat előkészíteni. Veres kijelentette: a 2009-évi 3,2 százalék olyan sarokpont, amelyet mindenképpen teljesíteni kell.

Fotó: Fábián Évi
Elégedett, mert minden oldalról jön a kritika

"Ha az első évben eltérünk a konvergenciaprogram pályájától, hiteltelenek vagyunk." - jelentette ki a miniszter. A mostani költségvetés, ha nem is pontosan1/3-1/3 arányban rak terhet a vállalkozókra, a munkavállalókra és a lakosságra, a finomhangolással lehet vitatkozni. Veres szerint az igazságosságot az igazolja, hogy minden oldalról jön kritika.

A pénzügyminiszter válaszára reagálva Szabó Endre a munkavállalók részéről elmondta: az állami kiadáscsökkentés indirekt módon is megjelenik a lakosság terheiben. A munkavállalók továbbra sem értenek egyet a kovergenciaprogrammal, és ennek a költségvetési megjelenésével. Szabó példaként hozta föl a vizitdíjat és a tandíjat, amelyek a költségvetés bevételeit nem, de az emberek terheit növelik. Szabó szerint a társadalom jelentős csoportjaival kell eszmecserét folytatni, legalább a jobb megértés szándékával. Szabó úgy véli: az Új Magyarország programban a társadalmi párbeszéd jelentősebb volt, mint a reformok ügyében. A munkavállalók szerint a reformok és a megszorítások összemosódtak a lakosság számára.

Borsik Ferenc a munkavállalói oldalról elmondta: a zsakszervezetek nem érthetnek egyet a reálkeresetek csökkentésével.  Borsik szerint az emberek bizonytalanságot éreznek a konvergenciaprogram mögött, és nem látják a program végét. Borsik hiányolja a garanciát a kormányzati vállalásból, amely azt mutatja, hogy bizonyos határidőn belül a megszorításokkal el lehet érni a célt.

Azt, hogy az intézkedéseknek mikor lesz vége Veres János egyelőre nem tudta megmondani. Az összes eddigi információ alapján, a pénzügyminiszter szerint a 2007-es mínusz négy százalék után a reálbérek 2008-ban nem nőnek, de 2009-ben már igen. A pénzügyminiszter arra kérte az OÉT tagjait: ha látnak olyan lehetőséget, amely továbbra is biztosítja a makropályát, és jobb annál, mint amit ők gondoltak, egyeztessenek róla. A kormány négy évre kapta a megbízatását, ezt az intézkedéssorozatot ez alatt végre lehet hajtani. Azonban azért kellenek az elején a lehető legszigorúbb intélzkedések, mert ha nem az elején kezdik el, akkor már csak finom korrekciókat tehetnek.

Veres János szerint a nemzetközi szereplők belátták, hogy a konvergenciaprogram jó. "Ha látják, hogy az ország elindult a jó irányba, akkor nem lesz akkora a kamatfelár, és az a pénz itt marad nekünk" - jelentette ki a miniszter.

A tárgyalási deficit kapcsán Csizmár Gábor munkaügyi miniszter elmondta, október elejéig kampányidőszak volt Magyarországon, és ilyenkor a politika rátelepszik az érdekegyeztetésre. A miniszter emlékeztetett: a társadalmi szereplők is kérték, hogy a kampányban ne legyen érdekegyeztetés.

Attól még, hogy bizonyos kérdésben nem győzzük meg egymást, a párbeszéd még érdemi, mert lényegi kérdésekről folyik. Nincs olyan téma, amiről ne lennénk hajlandók tárgyalni. - jelentette ki Csizmár Gábor.

A munkavállalók szerint a tárgyalási deficit legfőbb problémája, hogy kevés volt a hozadéka.

.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK