Némileg javultak a magyarországi kis- és középvállalkozások üzleti várakozásai. Saját vállalkozásuk helyzetét illetően még így is két- és félszer annyian pesszimisták, mint bizakodóak; a nemzetgazdaság kilátásait pedig 73 százalékuk továbbra is negatívan ítéli meg.

A kis- és középvállalkozások üzleti várakozásait tükröző kkv-konjunktúraindex októberben 40,4 százalék volt, az előző havi értéknél 4 százalékponttal magasabb - közölte az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet. Az Ecostat összefoglalója szerint a szektor derűlátásában a nemzetközi konjunktúra élénkítő hatása és a hazai reálgazdaság jó teljesítménye játszott szerepet.

A kis- és középvállalatok valamivel kedvezőbben ítélik meg saját gazdasági lehetőségeiket, mint a nemzetgazdaság esélyeit. A teljesítménymutatók alapján úgy tűnik, hogy a jelenlegi belpolitikai helyzet nem érinti közvetlenül a cégek működését, a pénz- és tőkepiaci kilengéseket gyors korrekciók követik. A hazai vállalkozások számára ugyanakkor fontos az ország hitelességének visszaszerzése, a strukturális reformok végrehajtása, s ezáltal a közösségi támogatások elnyerése - áll az Ecostat jelentésében.

Az összefoglaló szerint a kis- és középvállalati szektor derűlátásában a nemzetközi konjunktúra élénkítő hatása és a hazai reálgazdaság jó teljesítménye játszott szerepet. A következő fél évre a nemzetgazdaság javuló kilátásaival számol a kkv-k 5 százaléka, stabilitásával 22 százalékuk. A pesszimista válaszok aránya alig változott a szeptemberihez képest, értéke továbbra is magas, 73 százalék.

Saját vállalkozásuk helyzet-megítélésében bizalomerősödés tapasztalható. Októberben a javuló kilátásokat megjelölő cégek aránya 14 százalék, a változatlanságot feltételezőké elérte a 47 százalékot. A negatív várakozások aránya június óta a legalacsonyabb, 39 százalék. A pesszimista cégek egy része kedvezőbbre módosította várakozását. A tevékenységüket bővítő cégek részesedése októberben 17 százalékra csökkent, ez éves visszatekintésben a legalacsonyabb érték.

A helyzetüket, piaci pozíciójukat egy éven belül veszélyeztető verseny erősödését a kkv-k egyharmada feltételezi. Új erős versenytárs megjelenésével 41 százalékuk számol. A cégek előrejelzése a verseny élénkülésére, az inflációs nyomás enyhülésére utal. Rövid távon a hazai tulajdonú vállalkozások a termelés alapvető feltételeiben negatív fordulat bekövetkezésével számolnak. A vállalkozásoknak a terheiket növelő adó- és járulékemelések mellett számolniuk kell a belföldi piacok szűkülésével is. A hazai igények kielégítésére működtetett kis- és középvállalatok széles körét hátrányosan érinti a reálkeresetek jövő évi csökkenése.

A vállalkozások előrejelzése szerint tevékenységük bővítését döntő mértékben az elégtelen belföldi kereslet és a bizonytalan gazdasági környezet határozza meg. Szeptemberhez képest erőteljesebb megítélést kapott az éleződő verseny és a tőkehiány. Értékesítési lehetőségeikben októberben belföldön változatlan feltételeket remél a vállalkozások 60 százaléka, romlást 32 százalékuk prognosztizál. Az exportpiaci lehetőségek megítélése valamivel kedvezőbb, javuló esélyekkel számol ötödük. A versenyképes cégek a hazai piacok beszűkülését a külföldi lehetőségek kihasználásával igyekeznek kompenzálni.

A kis- és középvállalati szektor rövid távú pénzügyi helyzetét kedvezőtlenül érinti a működési terhek és költségek növekedése. A cégek a megszorító intézkedések miatt szigorú takarékossági lépések meghozatalára kényszerülnek, ennek egyik súlyos következménye lehet a foglalkoztatási mutatók romlása. A 2007 áprilisáig terjedő időszakra likviditásuk változatlanságát feltételezi a kkv-k fele, pénzügyi helyzete romlását valószínűsíti 33 százalékuk.

Az előre nem tervezhető, a kiadások növekedésével előálló finanszírozási feszültségek enyhítésére a legtöbben a fejlesztések elhalasztását választják megoldásul. A kiigazító intézkedések és a fejlesztési források szűkülése miatt a következő két évben a gazdálkodó szervezetek beruházásai várhatóan nem érik el az elmúlt évek színvonalát. Októberben a hazai kis- és középvállalkozások beruházási szándékát összegző mutató 39 százalék, közel áll az első félévi értékhez. A fejlesztéshez hitelt igénylő cégek aránya szűkült, mintegy 24 százalékra csökkent.