A magyarorsz�gi bankrendszer helyzete stabil, az elm�lt hat �vben az �tlagos t�kemegfelel�si mutat�ja soha nem volt 10 sz�zal�k alatt, az eszk�z�llom�ny min�s�ge is "k�zben tartott", de hosszabb t�von n�vekedhetnek a hitelez�s kock�zatai - �sszegezte a hazai p�nzint�zeti szektor legf�bb jellemvon�sait Farkas Istv�n, a P�nz�gyi Szervezetek �llami Fel�gyelete eln�ke (PSZ�F).

A hazai hitelint�zeti szektor k�n�lat�ban minden olyan p�nz�gyi term�k megtal�lhat�, amelyek a fejlettebb nyugat-eur�pai p�nzpiacokat is jellemzik, mondta a PSZ�F eln�ke az int�zm�ny �ltal rendezett els� Bankkonferenci�n, Visegr�don. Van azonban m�g jelent�s t�r a fejl�d�sre, mivel a bankrendszer eszk�z�llom�nya a GDP-hez m�rten mintegy 50 sz�zal�kot tesz ki, m�g a fejlett uni�s �llamokban ez az ar�ny meghaladja a 100 sz�zal�kot.

Mivel a magyarorsz�gi hitelint�zeti rendszerben a tulajdonos bankok 60 sz�zal�k�nak sz�khelye az Eur�pai Uni�ban tal�lhat�, szab�lyozotts�gukban, szabv�nyaikban a hazai hitelint�zetek t�bbs�ge m�r az uni�s bel�p�s el�tt k�vette az integr�ci� el��r�sait, tette hozz� Farkas Istv�n.

A hat�ron �tny�l� szolg�ltat�s r�v�n a magyarorsz�gi hitelint�zeti szektorba bejelentkez� eur�pai int�zm�nyek sz�ma megk�zel�ti a 150-et, hat eur�pai k�zpont� bankcsoport pedig fi�ktelepet m�k�dtet az orsz�gban. A magyarorsz�gi bankok is er�s�tik eur�pai terjeszked�s�ket, r�szben akviz�ci�s tev�kenys�g�kkel, r�szben pedig hat�ron �tny�l� szolg�ltat�sukkal, a bankok k�z�l 10 jelentett be hat�ron �tny�l� tev�kenys�get a PSZ�F-nak.

A magyarorsz�gi bankrendszer EU-hoz k�t�d�s�t mutatja az is, hogy a banki forr�sok k�z�tt jelent�s a deviza bankk�zi bet�t, amelynek ar�nya n�vekv�, 2005 v�g�n a forr�sok 16,5 sz�zal�k�t, 2006 j�nius�ban 18 sz�zal�k�t adt�k, ezek a bet�tek d�nt� r�szben az eur�pai anyabankokhoz k�t�dtek, emelte ki Farkas Istv�n.

A magyarorsz�gi fel�gyelet ellen�rz�s�ben er�s�dik a konszolid�lt jelleg� vizsg�lat, 12 olyan hazai p�nzint�zeti csoport van, amelyet rendszeresen konszolid�ltan ellen�riz a PSZ�F, ezek a bankok adj�k a p�nzint�zeti szektor teljes�tm�ny�nek 80 sz�zal�k�t.

R�cz Istv�n, a PSZ�F vezet� k�zgazd�sza szerint a k�zeli h�napokban m�g v�rhat� az alapkamat �s ezzel egy�tt a hazai kamatszint emelked�se, azonban k�s�bb, ha a k�lts�gvet�si konszolid�ci� l�p�sei megval�sulnak, er�teljes nyom�s nehezedik majd a jegybankra, hogy laz�tson a monet�ris felt�teleken.

A monet�ris szigor�t�s vil�gm�retekben enyh�l a j�v�ben. Ez abb�l fakad, hogy 2007-ben az USA gazdas�g�nak b�v�l�se v�rhat�an lassul, �s az el�rejelz�k az uni� gazdas�g�nak vonatkoz�s�ban is m�rs�kelt lassul�st val�sz�n�s�tenek. �gy nem v�rhat�, hogy a j�v�ben az USA-beli k�zponti bank, a FED, illetve az Eur�pai K�zponti Bank tov�bbi kamatemel�seket l�pne meg, mondta R�cz Istv�n.

T�trai szerint korszer�s�teni kell a p�nz�gyi t�rv�nyeket

Korszer�s�teni kell a k�vetkez� id�szakban a magyar p�nz�gyi szektort �rint� t�rv�nyek egy r�sz�t az Eur�pai Bizotts�g Feh�r k�nyve alapj�n, a v�ltoztat�sok c�lja a fogyaszt�v�delem, illetve a hitelint�zetek kock�zatkezel�s�nek er�s�t�se, mondta T�trai Mikl�s, a P�nz�gyminiszt�rium �llamtitk�ra a PSZ�F konferenci�j�n, a bankrendszer vezet� tiszts�gvisel�i el�tt.

Az �llamtitk�r kifejtette: az Eur�pai Bizotts�g a Feh�r k�nyvben gy�jt�tte �ssze, mintegy akci�tervk�nt azokat a ter�leteket, illetve jogszab�lyi pontokat, amelyeket 2005-2010 k�z�tt korszer�s�teni kell az egys�ges eur�pai p�nz�gyi piac moderniz�ci�ja kapcs�n. A Feh�r k�nyv �s �gy a jogszab�lyi v�ltoztat�sok c�lja az �tl�that�s�g, az Eur�pai Uni�n bel�li korl�toz�s n�lk�li verseny el�nyeinek kiakn�z�sa, a fogyaszt�v�delem er�s�t�se.

A magyarorsz�gi jogrendszerbe is �t�ltetett szab�lyok kapcs�n �jra kell fogalmazni a lakoss�gi banki �gyletek egy r�sz�nek szab�lyoz�s�t, �gy olyan paragrafusokat, amelyek a jelz�loghitelez�sre, az �truh�zhat� �rt�kpap�rokra, illetve a kollekt�v alapokra vonatkoznak, mondta az �llamtitk�r.

Az �gynevezett Basel II. szab�lyoz�s alapj�n a hitelint�zetek m�k�d�s�re vonatkoz�an a kock�zatkezel�st kell er�s�teni a j�v�ben - hangoztatta T�trai. Ennek r�v�n el�ter�be ker�l majd a p�nz�gyi int�zm�nyek, hitelint�zetek, p�nz�gyi v�llalkoz�sok, befektet�si szolg�ltat�k m�k�d�s�nek kock�zatalap� figyel�se. A hitelint�zetek eset�ben k�vetelm�ny az is, hogy a fogyaszt�v�delem er�s�dj�k a j�v�ben. Ez azt jelenti, hogy egy-egy bank vagy takar�ksz�vetkezet, illetve m�s p�nz�gyi szolg�ltat� �s �gyfele �ltal k�t�tt szerz�d�s el�tt a fogyaszt�t �gy kell t�j�koztatni, hogy az mindenben felk�sz�lt legyen a szerz�d�s tartalm�r�l.

Az egys�ges eur�pai p�nzpiac �rdek�ben a hitelint�zetek eset�ben �jra kell szab�lyozni a hat�ron �tny�l� f�zi�kat, illetve a fizet�si forgalmat is. Ennek sor�n ki kell t�rni arra, hogy �jrafogalmazz�k a magyar jogrendszerben a nagykock�zat, a szavatol� t�ke �s a p�nz�gyi konglomer�tum fogalm�t is.