Stabil a magyar bankrendszer a PSZÁF szerint

A magyarországi bankrendszer helyzete stabil, az elmúlt hat évben az átlagos tőkemegfelelési mutatója soha nem volt 10 százalék alatt, az eszközállomány minősége is "kézben tartott", de hosszabb távon növekedhetnek a hitelezés kockázatai - összegezte a hazai pénzintézeti szektor legfőbb jellemvonásait Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke (PSZÁF).

A hazai hitelintézeti szektor kínálatában minden olyan pénzügyi termék megtalálható, amelyek a fejlettebb nyugat-európai pénzpiacokat is jellemzik, mondta a PSZÁF elnöke az intézmény által rendezett első Bankkonferencián, Visegrádon. Van azonban még jelentős tér a fejlődésre, mivel a bankrendszer eszközállománya a GDP-hez mérten mintegy 50 százalékot tesz ki, míg a fejlett uniós államokban ez az arány meghaladja a 100 százalékot.

Mivel a magyarországi hitelintézeti rendszerben a tulajdonos bankok 60 százalékának székhelye az Európai Unióban található, szabályozottságukban, szabványaikban a hazai hitelintézetek többsége már az uniós belépés előtt követte az integráció előírásait, tette hozzá Farkas István.

A határon átnyúló szolgáltatás révén a magyarországi hitelintézeti szektorba bejelentkező európai intézmények száma megközelíti a 150-et, hat európai központú bankcsoport pedig fióktelepet működtet az országban. A magyarországi bankok is erősítik európai terjeszkedésüket, részben akvizíciós tevékenységükkel, részben pedig határon átnyúló szolgáltatásukkal, a bankok közül 10 jelentett be határon átnyúló tevékenységet a PSZÁF-nak.

A magyarországi bankrendszer EU-hoz kötődését mutatja az is, hogy a banki források között jelentős a deviza bankközi betét, amelynek aránya növekvő, 2005 végén a források 16,5 százalékát, 2006 júniusában 18 százalékát adták, ezek a betétek döntő részben az európai anyabankokhoz kötődtek, emelte ki Farkas István.

A magyarországi felügyelet ellenőrzésében erősödik a konszolidált jellegű vizsgálat, 12 olyan hazai pénzintézeti csoport van, amelyet rendszeresen konszolidáltan ellenőriz a PSZÁF, ezek a bankok adják a pénzintézeti szektor teljesítményének 80 százalékát.

Rácz István, a PSZÁF vezető közgazdásza szerint a közeli hónapokban még várható az alapkamat és ezzel együtt a hazai kamatszint emelkedése, azonban később, ha a költségvetési konszolidáció lépései megvalósulnak, erőteljes nyomás nehezedik majd a jegybankra, hogy lazítson a monetáris feltételeken.

A monetáris szigorítás világméretekben enyhül a jövőben. Ez abból fakad, hogy 2007-ben az USA gazdaságának bővülése várhatóan lassul, és az előrejelzők az unió gazdaságának vonatkozásában is mérsékelt lassulást valószínűsítenek. Így nem várható, hogy a jövőben az USA-beli központi bank, a FED, illetve az Európai Központi Bank további kamatemeléseket lépne meg, mondta Rácz István.

Tátrai szerint korszerűsíteni kell a pénzügyi törvényeket

Korszerűsíteni kell a következő időszakban a magyar pénzügyi szektort érintő törvények egy részét az Európai Bizottság Fehér könyve alapján, a változtatások célja a fogyasztóvédelem, illetve a hitelintézetek kockázatkezelésének erősítése, mondta Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára a PSZÁF konferenciáján, a bankrendszer vezető tisztségviselői előtt.

Az államtitkár kifejtette: az Európai Bizottság a Fehér könyvben gyűjtötte össze, mintegy akciótervként azokat a területeket, illetve jogszabályi pontokat, amelyeket 2005-2010 között korszerűsíteni kell az egységes európai pénzügyi piac modernizációja kapcsán. A Fehér könyv és így a jogszabályi változtatások célja az átláthatóság, az Európai Unión belüli korlátozás nélküli verseny előnyeinek kiaknázása, a fogyasztóvédelem erősítése.

A magyarországi jogrendszerbe is átültetett szabályok kapcsán újra kell fogalmazni a lakossági banki ügyletek egy részének szabályozását, így olyan paragrafusokat, amelyek a jelzáloghitelezésre, az átruházható értékpapírokra, illetve a kollektív alapokra vonatkoznak, mondta az államtitkár.

Az úgynevezett Basel II. szabályozás alapján a hitelintézetek működésére vonatkozóan a kockázatkezelést kell erősíteni a jövőben - hangoztatta Tátrai. Ennek révén előterébe kerül majd a pénzügyi intézmények, hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési szolgáltatók működésének kockázatalapú figyelése. A hitelintézetek esetében követelmény az is, hogy a fogyasztóvédelem erősödjék a jövőben. Ez azt jelenti, hogy egy-egy bank vagy takarékszövetkezet, illetve más pénzügyi szolgáltató és ügyfele által kötött szerződés előtt a fogyasztót úgy kell tájékoztatni, hogy az mindenben felkészült legyen a szerződés tartalmáról.

Az egységes európai pénzpiac érdekében a hitelintézetek esetében újra kell szabályozni a határon átnyúló fúziókat, illetve a fizetési forgalmat is. Ennek során ki kell térni arra, hogy újrafogalmazzák a magyar jogrendszerben a nagykockázat, a szavatoló tőke és a pénzügyi konglomerátum fogalmát is.