Tovább vitáznak a minimálbérről

Folytatta a vitát a 2007. évi minimálbérről az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT). A kormány, a munkavállalók és a munkaadók képviselői október utolsó hetében nem tudtak megegyezni a minimálisan fizetendő bér összegéről, ezért hétfőn folytatták a tanácskozást. A munkavállalók 13-15 százalékos bérnövekedést követelnek. Olvassa az [origo] tudósítását az ülésről!

Csizmár Gábor: "A kormány a bérajánlást a konvergenciaprogrammal összefüggésben nyújtotta be"

Megkezdte a 2007. évi minimálbér összegének vitáját az Országos Érdekegyeztető Tanács. A háromoldalú testület az október 27-én felfüggesztett vitát folytatja hétfőn. 2005 őszén három évre szóló megállapodás született, azonban a megszorítások miatt lehetséges, hogy ettől el kell majd térni. A kormány részéről Herczog László szakállamtitkár elmondta: a kormány érdeke, hogy minél előbb megállapodás szülessen az ügyben.

A munkavállalói oldal szóvivője arra kérte a kormányt, hadd ismerhessék meg a tervezett adóváltozásokat, hiszen ezek komoly hatással lehetnek a bértárgyalásokra. A munkavállalók továbbra sem tudják elfogadni a reálbércsökkenést a 2007-es évre. A munkavállalók a 2007. évre 13-15 százalékos bruttó bérnövekedést követelnek, ezt tartják reálisnak a beharangozott megszorítások alapján.

A munkáltatók egyelőre platformon belül sem tudtak közös álláspontot kialakítani. Rolek László szerint 770 milliárd forintos pluszterhet jelent, ezért a többségi hét szervezet szerint felül kellene vizsgálni a tavaly született három évre szóló megállapodást. Olyan helyzetbe kerültek bizonyos térségek és ágazatok a munkáltatók szerint, amely miatt a garantált bérminimum kifizetését 2007-ben nem tudják teljesíteni.

Herczog László emlékeztetett: nem helyes a megállapítás, hogy csak elvonás történik az 2007-es évben. Herczog példaként említette a kkv-k egyéves járulékmentességét új foglalkoztatott esetén, illetve a Start programot, amely a fiatalok és a hátrányos helyzetűek elhelyezkedését segíti, és kedvezményeket ad az őket foglalkoztatóknak.

A munkáltatók VOSZ vezette kisebbsége szerint a bérminimumról szóló hároméves megállapodást nem szabad felbontani, inkább a válságba került ágazatokon kellene segíteni, de az országos megállapodást nem szabad felbontani.

Borsik László a munkavállalói oldalról elmondta: a munkavállalók és a szakszervezetek várják, hogy legyen bérajánlás, ez ugyanis jelentős hatást gyakorol a helyi béralkura, és ezt nem lehet elválasztani a minimálbér megállapításától. A munkavállalókat is sújtja néhány intézkedés. "Semmi ok nincs arra, hogy a munkavállalók hozzájáruljanak ahhoz, hogy csökkenjenek a reálkeresetek" - jelentette ki Borsik.

A munkavállalók képviselője emlékeztetett arra, hogy nem fogadták el a konvergenciaprogramot. Borsik szerint a bérminimum mellett a bérajánlás kapcsán is megállapodásra kell jutni.

A munkáltatók két évre befagyasztanák a szakmunkások bérminimumát

Az adóváltozások okán a munkáltatók azt javasolják, hogy a szakmunkások bérminimumát két évre fagyasszák be. A munkáltatók megtartanák a tavalyi megállapodást, de jelen helyzetben nem látják az időt megfelelőnek arra, hogy fejlesszék a béreket.

A Kisosz tömörítette kisvállalkozói kör 20 százaléka részmunkaidős foglalkoztatást vezet be, 40 százalék pedig elbocsátást tervez. A kisvállalkozói szektor ugyanakkor nem tudja felszívni a nagyvállalatoktól és az államigazgatásból elbocsátott munkaerőt. Az, hogy egy megállapodásban egyetlenegy elemtől eltérünk a megváltozott körülmények miatt, az nem von le az eredeti megállapodás értékéből - vélte a kisvállalkozók képviselője.

Csizmár Gábor államtitkár elmondta: a kormány a bérajánlást összefüggésben a konvergenciaprogrammal nyújtotta be. Csizmár elmondta, tisztában van azzal, hogy a munkavállalói oldal nem támogatta a konvergenciaprogramot. A munkavállalók 13-15 százalékos bruttó bérjavaslata kapcsán az államtitkár feltette a kérdést: a munkavállalók célja ezek szerint az, hogy a kormány visszavonja a teljes programot? Csizmár emlékeztetett arra, hogy november 28-án zárul a költségvetési vita parlamenti szakaszának azon része, amelyben még megvan a változtatás lehetősége. Herczog László hozzátette: az ágazati problémákat a saját szintjükön kellene megoldani.

Zárszavában Csizmár Gábor örömét fejezte ki, hogy az egy éve kötött megállapodást egyik oldal sem kívánja gyökeresen megváltoztatni, legfeljebb egyes részleteit szeretné a változó kondíciók hatására felülvizsgálni. Az államtitkár javaslatot tett arra, hogy az OÉT következő plenáris ülésén ismét vizsgálják meg a minimálbér és ezzel együtt a költségvetés kérdését is.

Az OÉT a következő ülésre halasztotta a döntést a minimálbérről.