Nem átcsoportosítható az agrártámogatás

Elutasította az Európai Parlament kedden az Európai Bizottság javaslatát, amely lehetővé tette volna a közvetlen mezőgazdasági támogatások egy részének vidékfejlesztési célokra történő önkéntes átcsoportosítását.

A strasbourgi plenáris vitában Harangozó Gábor (MSZP) leszögezte, hogy egyenjogúságnak és átláthatóságnak kell érvényesülnie minden szinten, míg a szavazás után kiadott közleményében Glattfelder Béla (Fidesz-MPSZ-KDNP) úgy vélte, a javaslat a gyakorlatban a mezőgazdasági támogatások csökkentését eredményezte volna.

Az Európai Parlament 64 igen és 553 nem szavazattal utasította el a brüsszeli bizottság terveit a közvetlen agrárkifizetések úgynevezett önkéntes modulációjára vonatkozó reformokról. A jelentéstevő, a német, néppárti Lutz Goepel szerint a háttérben a vidékfejlesztésre előirányzott pénzeszközök csökkentése állt (mintegy 88 milliárd euróról körülbelül 69 milliárd euróra), amely az önkéntes moduláción keresztül részben kiegyenlítődne.

Az Európai Parlament szerint a javaslat veszélyezteti számos vállalkozás fennmaradását, a verseny torzulásához és az egyes tagállamokban a gazdák szerződéssel ellentétes hátrányos megkülönböztetéséhez vezet, az agrárpolitikát újra nemzeti szintre süllyeszti, és figyelmen kívül hagyja az unió vidékfejlesztési céljait.

Felszólalásában Harangozó Gábor a közvetlen kifizetések társfinanszírozása ellen emelt szót. Elmondása szerint ez ugyan enyhítené az európai költségvetésekre nehezedő nyomást, ám az új tagállamoknak az euró bevezetéséhez szükséges konvergenciaprogramok miatti feszített költségvetési helyzetben súlyos finanszírozási problémákat okozna s tovább növelné a tagállamok közti különbségeket. Ugyanebből a megfontolásból nem tartotta a legmegfelelőbb megoldásnak az önkéntes modulációt.

A jövőben nem csak a pozitív diszkrimináció jelentkezését kell megakadályoznunk, de ha már elköteleztük magunkat az egységes agrárpolitika mellett, akkor a vidékfejlesztési szabályozásnak sem szabad kivételezésre épülnie és a diszkrimináció minden formáját meg kell szüntetnünk - emelte ki.

Glattfelder kiemelte, hogy a 20 százalékos társfinanszírozás és az átcsoportosítás kötelezővé tétele teljesen ellentétes lenne Magyarország mint jelentős mezőgazdasággal rendelkező tagállam hosszú távú érdekeivel.

"Sajnálatosan éppen hazánk esete bizonyítja azt is, hogy a nemzeti társfinanszírozás bevezetése milyen hátrányokat okozhat a gazdáknak.... A magyar gazdáknak idén az uniós támogatás mellett 30 százalék nemzeti kiegészítés járna. A kormány ennek az összegnek a kifizetésére korábban több ízben ígéretet tett.... Ennek ellenére a kormány, a költségvetés nehéz helyzetére hivatkozva, csupán 25-26 százalékot kíván a 2006-os évre kifizetni a gazdáknak, ami 25-30 milliárd forint veszteséget jelent a mezőgazdaságnak" - áll a közleményben.

Glattfelder Béla szerint "ezzel a magyar gazdák - saját kormányuk hibájából - harmadrangúvá váltak az unióban, hiszen még a többi új tagállami gazdához képest is kisebb arányú támogatást kapnak".