Rosszul járnak a társasházak

2006.11.24. 15:11

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter pénteken beterjesztette a földhivatali igazgatási szolgáltatási díjak módosításáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, amelyben a kormány a díjak olyan emelésére tesz javaslatot, hogy azok fedezzék a hivatal működtetésének költségét.

Feltehetően a társasházakat érinti legérzékenyebben a díjak emelkedése. Jelenleg a társasházak földhivatali bejegyzése ugyanannyiba kerül, mint egy családi házé, ugyanakkor sokkal több munka van vele. A közös tulajdonban lévő épületrészeket ugyanis a tulajdoni törzslapon, míg a külön tulajdonban lévő lakásokat tulajdoni különlapokon kell nyilvántartani. Ma ezért az általános díjat, 5 ezer forintot kell fizetni.

Az általános díjat 6 ezer forintra emeli a javaslat, de ezt a társasházakra a jövőben már nem egyszeres szorzóval kell alkalmazni. A társasházi bejegyzésnél a tulajdoni különlapok számát (a házban lévő lakások számát) kell megszorozni 6 ezer forinttal, és az eredmény lesz a földhivatal díja.

A törvényjavaslat a legmagasabb összeget 100 ezer forintban határozza meg. Ennél is érzékenyebben érintheti a társasházakat az a tervezett új szabály, amely az alapító okirat módosítása esetén is az előbbi tarifát írja elő.

A törvény szerint jelenleg díjmentes a lakáscélú kölcsönt, visszatérítendő állami támogatást biztosító jelzálogjog, valamint az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére, illetve törlésére irányuló eljárás.

A jövőben csak a közvetlen állami támogatást biztosító - és az állam javára szóló - jelzálog bejegyzése lesz díjmentes. (Közvetlen állami támogatás a szocpol, a félszocpol és a megelőlegezett szocpol.) Az indoklás szerint az a cél, hogy a közvetlen támogatás mellett felvett piaci kamatozású hitel (leggyakrabban devizahitel) banki jelzálogának bejegyzéséért viszont fizetni kelljen.

Jelenleg a díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri. Az új szabály azt mondja ki, hogy ha nem a bejegyzést kérő érdekében áll a földhivatali eljárás lefolytatása, akkor annak kell a díjat fizetnie, aki a bejegyzéssel jogot szerez vagy valamire jogosulttá válik. A módosítás indoklása arra utal, hogy eddig leginkább azok kérték a földhivatali bejegyzést, akik személyes díjmentességet élveztek, és így bevételtől esett el a földhivatal.

Idén várhatóan 2,6 milliárd forint hiánnyal zárják az évet a földhivatalok (20,8 milliárd valószínűsített kiadás mellett). A javaslatban szereplő díjtöbbletből 3,3 milliárd bevételi többlet származhat jövőre. A törvény a kihirdetés után másfél hónappal lép hatályba. Amennyiben a javaslatot még ebben az évben törvénnyé formálja az Országgyűlés, akkor is csak a februártól induló eljárásokban kell többet fizetni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK