Negyed százalékponttal 3,50 százalékra emelte az irányadó kamatát az Európai Központi Bank (EKB) a csütörtöki döntésével. Ugyanakkor a brit központi bank, a Bank of England változatlanul, 5,00 százalékon hagyta alapkamatát. Mindkét döntés megfelelt a piaci várakozásoknak.

A döntés tükrözi az árstabilitás kockázatait középtávon, amelyet már gazdasági és pénzügyi elemzésükben egyaránt azonosítottak, fogalmazott az EKB elnöke a kamatdöntést követő sajtóértekezletén. Trichet, akárcsak a korábbi döntéskor, azt a kifejezést használta, hogy az EKB "igen közelről figyeli" az árstabilitási kockázatokat, hogy azok középtávon ne realizálódhassanak.

Az EKB tavaly decemberben kezdte mostani kamatemelési ciklusát. A bank eleinte negyedévenként, a negyedév utolsó hónapjában emelt kamatot. A decemberi után márciusban, majd júniusban volt negyed-negyed százalékpontos kamatemelés, nyáron azonban a bank gyorsított az ütemen, a korábban szeptemberre várt emelést már augusztus elején végrehajtotta, majd októberben a következőt, így a mostanival együtt öt emelés történt idén.

Az elemzők többsége most már lassításra számít, mert az amerikai gazdasági növekedés hirtelen lefékeződése és a jövő évi németországi áfaemeléstől várt lassulás csökkenteni fogja a nyomást. A mostani általános várakozás az, hogy az EKB kamatszintje jövőre az első félév végén éri csak el a 3,75 százalékot.

Újabban a kamatemelési kedvet lohasztó fejleménynek tartják az euró felértékelődését is, bizonyára ez is oka annak, hogy - bennfentes értesülések szerint - az EKB 1,5-1,6 dolláros árfolyamig "nem aggódik" az euró drágulása miatt, és e kiszivárogtatással maga is hozzájárult az árfolyam-emelkedéshez.

A sajtóértekezleten új, módosított euróövezeti inflációs becsléseket közöltek az idei és a jövő évre, valamint 2008-ra. Csökkenő inflációra számít az EKB, sejtetve, hogy a kamatemelő indulata is alábbhagy.

Az EKB a satóértekezleten közölt, legújabb becslései szerint az idei inflációs sáv közepe, 2,2 százalék körül, alacsonyabb lesz az eddig jósolt a 2,4 százaléknál.

2007-re 1,5-2,5 százalékot várnak - 2,0 százalékos sávközéppel - a korábbi 1,9-2,9 százalékos becslés helyett, ugyanakkor 2007 elejére még az infláció növekedésével számolnak.

Az EKB jelenlegi 2008-as előrejelzési sávja szélesebb mint korábban, 1,3-2,5 százalék, 1,9 százalékos sávközéppel, évi átlagban először 2 százalék alatt 1999 óta, annak ellenére, hogy a gazdasági növekedésre az eddiginél erősebb előrejelzést ad a bank.

A gazdasági növekedésre az eddiginél erősebb előrejelzést ad a bank: az idei évre 2,5-2,9 százalékos GDP-növekedést várnak, 2,7 százalékos sávközéppel, míg jövőre 2,2 százalékos sávközépre számítanak az EKB közgazdászai az euróövezetben, az eddig várt, 2,1 százalékos többlet helyett.

Az euróövezetben novemberben átlagosan 1,8 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly novemberben, az októberi, 1,6 százalékos többlet után. A tizenkét havi infláció 2005. január óta első ízben szeptemberben került az EKB legföljebb 2 százalékos célszáma alá.

Ezt az EKB átmeneti következményének tartja az üzemanyagok árának csökkenése miatt. Ezért sem zavartatja magát attól, hogy a drágulás még elmarad a célszámától, ugyanis továbbra is úgy véli, hogy a növekedés túlhevült.

Az EKB februárban módosított olvasatában az inflációmentes, azaz fenntartható GDP-növekedési képesség az euróövezetben közelebb van évi 2 százalékhoz, mint a korábban becsült évi 2,5 százalékhoz.

Az euróövezeti GDP a harmadik negyedévben 0,5 százalékkal bővült a második negyedhez képest, és 2,7 százalékkal volt nagyobb a tavalyi harmadik negyedévinél.

A Bank of England változatlanul hagyta alapkamatát

A brit központi bank, a Bank of England a csütörtöki kamatdöntésével változatlanul, 5,00 százalékon hagyta alapkamatát, a piaci várakozásnak megfelelően. Az elemzők az emelési szünet ellenére jövőre további szigorításra számítanak.

A bank utoljára novemberben emelte irányadó kamatát, negyed százalékponttal 5,00 százalékra - ez ötéves csúcs -, előtte augusztusban szintén negyed ponttal szigorított, 4,75 százalékra. Az augusztusi emelés előtt a brit központi bank utolsó intézkedése még csökkentés volt, tavaly augusztusban 4,50 százalékra az addigi 4,75 százalékról. Az elemzők arra számítanak, hogy a bank a decemberi emelési szünet után jövőre még folytatja a szigorítást.

Nagy-Britanniában a gazdasági növekedés viszonylag erős, elemzők szerint talán kibír még egy kis központi banki szigort. A brit GDP a harmadik negyedévben 2,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezért a Bank of England jelenleg lelkiismeret-furdalás nélküli figyelhet fő feladatára, az árstabilitásra.

E téren a fejlemények igazolják a brit központi bank óvatosságát: a tizenkét havi infláció szinte beragadt 2,4 százalékon, meghaladva a bank 2 százalékos folyamatos célját, és ennél nagyságrendekkel nagyobb, hónapról hónapra továbbra is 8-10 százalék közötti a tizenkét havi lakóingatlanár-emelkedés.