Tovább drágulhatnak a frankhitelek

Az alapkamat 0,25 százalékpontos emeléséről döntött csütörtökön a svájci jegybank. Így a 3 hónapos svájci frank libor-kamat 1 százalékos szélességű célsávjának közepe 1,75 százalékról 2,00 százalékra nőtt. A lépés egy olyan folyamat része, amely tovább növelheti a svájci frank alapú hitelek törlesztőrészleteit.

A piaci várakozásoknak megfelelően döntött a svájci jegybank, az viszont már kevésbé egyértelmű, hogy márciusban is lesz-e egy újabb kamatemelés - mondta az [origo]-nak Lányi Bence a Raiffeisen Bank elemzője. Lányi Bence úgy véli, hogy jövőre tovább folytatódik a svájci alapkamat emelkedése és az év második felében 2,50 százalékos szinten fejeződik be a folyamat.

A svájci frank kamatszintjét az Amerikai Egyesült Államokat 2001 szeptemberében ért terrortámadás mozdította ki nyugalmi helyzetéből - magyarázza Barcza György, az ING Bank makrogazdasági elemzője. Akkor ugyanis sokan svájci frankba menekítették pénzüket, ami a frank árfolyamának olyan erős emelkedését okozta, amit az ottani jegybank döntéshozói veszélyesnek ítéltek a svájci gazdaságra. Ezért a terrortámadás után rövid idő alatt 2,5 százalékkal mérsékelték az alapkamatot, hogy megállítsák a frank drágulását.

Az utóbbi években viszont a tőke visszaáramlik dollárba és euróba, ami lehetővé tette, hogy a döntéshozók lassan, folyamatosan, általában évi kétszer 0,25 százalékkal növeljék a jegybank alapkamatot. Barcza György szerint ez a folyamat a következő két évben 2,5-3,0 százalékos kamatszintnél fejeződik be.

A frankalapú hitelek felvevői számára elsősorban nem az számít, hogy egy-egy alkalommal emelkedik-e az alapkamat; hanem az, hogy hosszú távon nő vagy csökken a kamatszint. A pénzintézetektől felvett frankalapú hitelek kamatait ugyanis a londoni bankközi kamatokhoz kötik. Az ottani kamatszint pedig elsősorban a várakozásokat tükrözi. Például a svájci jegybank csütörtöki kamatdöntését megelőzően már októberben és novemberben is folyamatosan nőtt a frank kamatlába.

A svájcifrank-alapú hiteleket felvevők az utóbbi években jobban jártak, mint az euróban eladósodottak - állítja az ING Bank elemzője. A frankhitelek felvevőit ugyanis nem csak alacsonyabb kamat terheli, de a svájci valuta leértékelődött az euróhoz képest, ezért kevésbé nőtt az árfolyama a forinthoz viszonyítva, mint az uniós valutáé.

A 3 hónapos svájci frank libor-kamat célsávja

Módosítás	Célsáv
	(%)
2001.03.22	2,75-3,75
2001.09.17	2,25-3,25
2001.09.24	1,75-2,75
2001.12.07	1,25-2,25
2002.05.02	0,75-1,75
2002.07.26	0,25-1,25
2003.03.06	0,00-0,75
2004.06.17	0,00-1,00
2004.09.16	0,25-1,25
2005.12.15	0,50-1,50
2006.03.16	0,75-1,75
2006.06.15	1,00-2,00
2006.09.14	1,25-2,25

Forrás: Svájci Nemzeti Bank

A svájci frank kamatának emelkedése az árfolyamváltozáshoz hasonló arányban növeli a hitel törlesztőrészleteit - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által közölt tájékoztatóból. Egy 6 százalékos kamat és 15 éves futamidő mellett folyósított svájcifrank-alapú hitel esetén például 1,5 százalékpontos kamatemelkedés 9,3 százalékkal, 3 százalékpontos kamatemelkedés pedig 19,1 százalékkal növeli a törlesztőrészlet nagyságát.

Fokozottan érvényesül a kamatemelkedés hiteldrágító hatása, ha az a deviza árfolyamának növekedésével jár együtt, ahogy az tavaly szeptember és idén szeptember között történt. Az említett hitel törlesztőrészlete a 10 százalékos forintgyengüléssel együtt 1,5 százalékpontos kamatemelkedés esetén 20,3 százalékkal; 3 százalékpontos kamatemelkedés esetén 31,0 százalékkal nő.

A várható kamatemelés jelentőségét mutatja, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján közölt adatok szerint 2006. október végén a magyar háztartások 5912,8 milliárd forintot kitevő bankkölcsöneinek 42,9 százaléka, a vállalkozások 4172,7 milliárd forintos hitelállományának 48,7 százaléka devizahitel volt. Ezek túlnyomó többsége svájci frank, kisebb része euró alapú volt. Ugyanakkor a bankok 13 437,4 milliárd forintra rúgó összes hitelének 54,0 százalékát tették ki a devizahitelek.

Még megdöbbentőbbek a devizahitelek térnyeréséről szóló számok. Idén október végéig a háztartások devizahitelei 71,7 százalékkal, forinthitelei viszont csak 0,6 százalékkal nőttek. Ugyanakkor a vállalkozások devizahitelei 15,5, forinthitelei 10,6 százalékkal bővültek. A bankok összes devizahitele 25,7, forinthitelei viszont csak 7,5 százalékkal bővült.

A háztartások hitelállományának alakulása

Időpont	Deviza- hitelek	Összes hitel	Devizahitelek aránya
	(Mrd Ft)	(Mrd Ft)	(%)
2001.dec.31.	21,6	702,3	3,1
2002.dec.31.	36,4	1204,2	3,0
2003.dec.31.	101,3	2000,3	5,1
2004.dec.31.	378,1	2597,1	14,6
2005.dec.31.	1099,2	3370,8	32,6
2006.okt.31.	1887,6	4172,7	45,2

Forrás: PSZÁF

Tíz hónappal korábban, 2005 végén a devizahitelek aránya a vállalatoknál 47,6 a háztartásoknál 32,6 százalék volt. Nem egészen négy évvel korábban, 2003 végén a devizahitelek aránya a vállalatoknál 35,0 a háztartásoknál 3,0 százalék volt.

A kamatemelkedés ugyan minden bank számára egyaránt drágábbá teszi a devizaforrásokat, ám bankonként és hitelenként eltérhet a törlesztőrészlet emelkedésének ideje és nagysága. A bankok ugyanis üzletpolitikájuktól és terjeszkedési terveiktől teszik függővé, hogy mennyit vállalnak magukra és mennyit terhelnek ügyfeleikre ilyen esetekben. A bankok a kisebb piaci kilengések következményeit magukra szokták vállalni, a hosszú távú trendekét viszont nem.

A devizahiteleknél alkalmazott technikák alapján elképzelhető, hogy több pénzintézet ügyfeleinek már a következő hónapban nagyobb törlesztést kell fizetniük devizahiteleik után, máshol viszont csak hónapok múlva lesz érezhető az utóbbi napok forintgyengülésének kedvezőtlen hatása. Akad olyan bank is, amely várhatóan több évre "elporlasztva" teszi szinte észrevehetetlenné a tehernövekedést.