Trendford�t�nak tekinthet� a 2006-os �v mind az eur�pai, mind az amerikai jegybanki kamatpolitik�ban. Az amerikai jegybank (Fed) az �v k�zep�n felhagyott az addig �vekig folytatott kisz�m�that� kamatemel�ssel, �s j�nius �ta szinten tartja alapkamat�t. Az Eur�pai K�zponti Bank (EKB) ugyanakkor az �vekig alacsonyan tartott kamatszintet kezdte el feltorn�zni. Magyarorsz�gon nem volt kamatciklus a d�nt�sek mindig az adott helyzetre reag�ltak.

A magyar jegybanki alapkamat 6 sz�zal�kr�l kezdte az �vet, amelyet �t l�pcs�ben emeltek meg a jelenlegi 8 sz�zal�kra. A kamatemel�sekre egyebek mellett az�rt volt sz�ks�g, hogy a jegybank elej�t vegye a gazdas�gi program fellazul�s�nak. Ugyanakkor Magyarorsz�gon mindig az aktu�lis helyzetnek megfelel� d�nt�st hozott a test�let, nem lehet teh�t kamatciklusr�l besz�lni - hangs�lyozta t�bbsz�r is J�rai Zsigmond, a jegybank eln�ke.

A monet�ris tan�cs egy�bk�nt az emel�sek egyik indokak�nt azt hozta fel, hogy tov�bbra is jelent�s volt annak a kock�zata, hogy a gazdas�gi szerepl�k infl�ci�s v�rakoz�sai tart�san is megemelkednek. A test�let az �rstabilit�s fenntart�s�hoz kulcsfontoss�g�nak tarja, hogy az �rsz�nvonalat n�vel� egyszeri int�zked�sek ne �p�ljenek be a gazdas�gi szerepl�k v�rakoz�saiba, els�sorban a b�rek nomin�lis emelked�s�be, �s �gy ne okozzanak tart�s infl�ci�s nyom�st.

Az utols� okt�ber v�gi kamatemel�sn�l ugyanakkor a jegybank r�sz�r�l m�r azt hangs�lyozt�k, hogy a p�nzpiacok az emel�st megel�z� n�h�ny h�tben m�r valamelyest stabiliz�l�dtak, amit a k�lf�ldi befektet�k jelent�s forintv�s�rl�sai is jeleznek. A tan�cs szerint ehhez a nemzetk�zi befektet�i k�rnyezet javul�sa �s a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eddigi kamatemel�sei mellett az is hozz�j�rulhatott, hogy a k�lf�ldi befektet�k szem�ben cs�kkent a korm�ny stabiliz�ci�s csomagj�nak megval�s�that�s�gi kock�zata.

Mindezek alapj�n az elemz�k egy r�sze a�j�v� �v els� negyed�ben m�g�elk�pzelhet�nek tart egy�negyed sz�zal�kpontos kamatemel�st. Abban azonban teljesen egy�ntet� a v�lem�ny�k, hogy a 8 sz�zal�kos alapkamat janu�rban is v�ltozatlan marad�annak ellen�re, hogy janu�rban 7,6 sz�zal�kra sz�khet fel az infl�ci�.

Befejezte kamatemel�si sorozat�t a Fed

Fot�: MTI
Greenspan emel�ssel b�cs�zott a FED-t�l

J�niusban befejezte a Fed az �vek �ta tart� menetel�st. A jegybank el�tte 12 l�p�sben emelte fel a 2004 nyar�n m�g egy sz�zal�kon �ll� ir�nyad� alapkamat�t 5,25 sz�zal�kra. Az amerikai�sz�vets�gi jegybank janu�rban lek�sz�n� eln�ke, Alan Greenspan m�g emel�ssel b�cs�zott, �s az � politik�j�t k�vette ut�da, Ben Bernanke, eg�szen j�niusig.

Az �v m�sodik fel�ben az �lland� kamatemel�sek megsz�ntet�se nem okozott gondot az USA-ban, ugyanis az infl�ci� kell�k�ppen alacsony szinten maradt.

Az amerikai piacon most fejez�d�tt be a 2001-es v�ls�got k�vet�, agressz�v kamatcs�kkent�s visszakorrig�l�sa" - �rt�kelte az �vet a FED szempontj�b�l Szit�s Attila, a Buda-Cash Br�kerh�z keresked�si igazgat�ja. A sz�vets�gi jegybank most t�rt vissza az USA-ban norm�lisnak sz�m�t�, hatsz�zal�kos kamatszinthez.

Alan Greenspan 18 �ve
Greenspan 18 �s f�l �ven kereszt�l �llt az amerikai jegybank �l�n. Greenspan volt mindez id�ig Amerika legh�resebb jegybank eln�ke. Greenspant az amerikai �zleti k�r�k mind megk�rd�jelezhetetlen gazdas�gi szakembert, csalhatatlan j�st tartj�k sz�mon.
Sokak sz�m�ra Greenspan neve egyet jelent a kilencvenes �vek amerikai gazdas�gi fellend�l�s�vel. Annyi biztos, hogy Greenspan regn�l�sa alatt az amerikaiak t�bb b� esztend�t l�ttak, mint sz�ket.

Szit�s szerint az infl�ci�s adatok igazolj�k Ben Bernanke Fed-eln�k azon d�nt�s�t, hogy felhagyott a l�pcs�zetes kamatemel�ssel az USA nemzeti bankj�ban. Szit�s az [origo]-nak elmondta: b�r az Egyes�lt �llamokban �ltal�ban cs�kkent�st �raztak be a piacok, � maga tov�bbi kamatemel�seket, vagy legal�bbis szinten tart�st v�r a Fed-t�l 2007-ben.

"J�v�re a Fed val�sz�n�leg tov�bb halad�a kisebb emel�sek p�ly�j�n" - ismertette v�rakoz�sait az [origo]-val Hont Andr�s, a Hamilton T�zsde�gyn�ks�g �zletk�t�je. Hont v�lem�nye szerint 2007 j�nius�t�l j�het ism�t kamatemel�s a Fed-n�l.

Ugyanakkor Hont szerint komoly b�rinfl�ci�s kock�zatot jelenthet, hogy az id�n felgyorsulni l�tsz� amerikai gazdas�g val�sz�n�leg nem jut majd kell� mennyis�g� munkaer�h�z, ez pedig jelent�sen n�veli majd a b�rinfl�ci�t.

Hont Andr�s hozz�tette: v�rhat�, hogy kiegyenl�t�d�s k�vetkezik be az amerikai k�tv�nypiacon a hossz� t�v� hozamok jav�ra, �s �pp�gy lehet korrekci�ra sz�m�tani az ar�nytalanul magas �rakkal m�k�d�, amerikai ingatlanpiacon is.

Bej�tt Trichet sz�m�t�sa

Az Eur�pai K�zponti Bankban� is rendszeres kamatemel�sek v�ltott�k fel a hossz� ideig tart� nyugalmat. A folyamatot a 2005 decemberi kamatd�nt�s ind�totta meg, akkor 25 b�zisponttal emelte meg a korm�nyz�tan�cs a 2003 j�niusa �ta 2 sz�zal�kon �ll�, ir�nyad� kamatszintet.

Fot�: EPA
Trichet-�k k�t sz�zal�k al� k�ldt�k az eur�z�na infl�ci�s mutat�j�t

A kamatemel�sek azonban kor�nt sem voltak olyan kisz�m�that�ak, mint a Fed hasonl� l�p�sei. Trichet minden egyes kamatd�nt�s ismertet�sekor hangs�lyozta, hogy az EKB mindig a kialakult helyzetnek megfelel�en d�nt a kamatszintr�l, semmit sem hat�roznak el el�re, csak az infl�ci�s kock�zatokra figyelnek.

Az alapkamatot 25 b�zispontonk�nt l�ptett�k felfel�, a m�rciusi, j�niusi, augusztusi, okt�beri �s a decemberi �l�seken d�nt�ttek �gy, hogy emel�sre van sz�ks�g - �gy alakult ki a mai 3,50 b�zispontos �rt�k. Az EKB el�ret c�lj�t, ugyanis 2006 �sz�re siker�lt a 2 sz�zal�kban meghat�rozott c�l al� vinni az infl�ci�t. Jean Claude Trichet ugyanakkor december 20-�n �gy nyilatkozott, hogy egy ideig nem l�tja sz�ks�g�t a kamatemel�snek.

"A gazdas�g nem �rezte meg az EU-ban, hogy Trichet-�k id�n folyamatosan emelt�k a kamatot. A t�zsd�k sz�rnyaltak, �s igen pozit�v a befektet�i hangulat" - jellemezte az EKB idei �v�t Hont Andr�s. A Hamilton szak�rt�je szerint egyel�re Trichet-nek van igaza, amikor csak az infl�ci�ra koncentr�l a kamatszint meghat�roz�s�n�l.

Hont szerint a felgyorsul� n�met gazdas�gi n�veked�s mag�val h�zza az Uni�t, ez azonban a b�rinfl�ci� kock�zat�t n�velheti. Hont szerint j�v�re kevesebb emel�s v�rhat�, a szakember szerint az EKB k�tszer emel majd 25 b�zispontot 2007-ben.

Szit�s �kos szerint az eur�z�n�ban nem annyira �les k�rd�s az eur� gyeng�l�se, mint az USA-ban a doll�r�. Az eur� bevezet�se �ta jelent�sen er�s�d�tt a doll�rhoz k�pest, ez�rt nem fenyeget a nyersanyag�rak emelked�s�b�l sz�rmaz�, azonnali infl�ci�. A Budacash keresked�si igazgat�ja szerint v�rhat�, hogy az EKB kamatot emel j�v�re, de semmik�pp sem olyan temp�ban, mint tette azt 2006-ban.

Barsi Szab� Gergely