Növekedési áldozattal teljesül a hiánycél

Vágólapra másolva!
A gazdasági elemzők szerint a tavalyi évnél nyugodtabb, de nem izgalommentes esztendőnek ígérkezik az idei. A világgazdaságban lassulás várható, Budapest pedig, a növekedés szempontjából a sereghajtó pozíciót veheti fel az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok között.
Vágólapra másolva!

Rövid távon a gazdaság jelentősen lassul, az infláció gyorsul, a bérek vásárlóereje, a fogyasztás és a beruházások visszaesnek, a munkanélküliség megugrik - adott erre az évre szóló előrejelzést Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője a Napi Gazdaságnak.

A gazdasági növekedés jelentősebb gyorsulása a jelenlegi feltételek, az emelkedő adóterhek mellett nehezen lesz elérhető a megszorítások utáni időszakban. Hosszabb távon a potenciálistól elmaradó növekedésre lehet számítani, a felzárkózási folyamat lelassulhat, miközben a régió többi gazdasága gyorsabb növekedéssel, hamarabb érheti el az EU átlagát, azaz az újonnan csatlakozott országok többsége előbb-utóbb megelőzi Magyarországot az egy főre jutó GDP tekintetében. Ahhoz, hogy a kiigazítások jóval kisebb növekedési áldozattal járjanak, az államháztartási kiadások erőteljesebb visszafogására lett volna szükség.

Az elemzők abban többnyire egyetértenek, hogy a jövő évi költségvetési terv reális alapokra épül, az elkülönített tartalékokkal a tervezett hiánycél nem tartalmaz jelentős kockázatokat, így teljesíthetőnek tűnik. A beruházások és a lakossági fogyasztás jelentős visszaesését ellensúlyozhatja a kivitel, s mindezek nyomán, várhatóan 2,2 és 2,6 százalék közötti ütemben nőhet a gazdaság. A csökkenő kereslet, párosulva a vállalkozókat sújtó adó-intézkedésekkel, csődök sorozatát okozhatja egyes szektorokban, ennek következtében pedig nemcsak a köz-, hanem a versenyszférában is jelentős mértékű elbocsátásokra lehet számítani - festi sötétre a jövőt a Takarékbank szakértője. Mindezek hatására, a munkanélküliségi ráta jelentősen meghaladhatja a 8 százalékot.

Hegedűs Csaba, az Inter-Európa Bank elemzője szerint az infláció 2007 első hónapjaiban akár a 8,5-8,7 százalékot is elérheti, éves átlagban 6,7 százalék körül alakulhat. A kiigazítási intézkedések következményeként 2007-ben 6,8 százalékos államháztartási hiánnyal lehet "büszkélkedni", javuló külső egyensúly mellett. A főként, a közterhek és a hatósági árak emelésére, valamint a közszférában dolgozók bértömegének átmeneti befagyasztására alapozott stabilizáció következtében, a lakosság reáljövedelme várhatóan közel 4 százalékkal csökken 2007-ben. A számítások szerint azonban a fogyasztás csak feleakkora mértékben mérséklődik.

Az OTP szakértőinek számításai szerint az éves visszatekintő infláció 2006 végén 6 százalék körül alakul, az idei év első felében 8 százalék felett tetőzik, majd a második félévben csökken, és 6,8 százalékos éves átlag mellett, 2007 végére 5 százalék alá eshet. A befektetők a hiánycsökkentésben elért eredményekre figyelhetnek, a gazdaságpolitika hitelessége is javulhat.
Az euróárfolyam 2007 végére valószínűleg tovább erősödik a 2006-os év végi szintjéről, akár 245-250 forint közé is kerülhet, a korrekció lehetőségét azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni - prognosztizál Hegedűs Csaba. Más várakozások óvatosabbak, a közös valuta jegyzését 2007 végére 260 forint körüli szintre várják. Az év elején alighanem erős forint mellett pörög föl az infláció, további jegybanki szigorítás nem várható.

Az OTP Bank elemzői viszont a jegybanki kamatok további emelkedését valószínűsítik, ami a forint árfolyamának jelenlegi - 250-252 közötti - stabilizálódását hozza. Eszerint a jegybanki kamatok 8,25 százalékig emelkednek, majd 2007 második felében az infláció csökkenésével és a forint erősödésével párhuzamosan a jegybanki kamatszint fokozatosan mérséklődik, és mintegy 100 bázisponttal csökken a jövő év végéig. Az Inter-Európa Bank szakértője legkésőbb 2007 közepétől kamatvágásokat vár, s 2007 végén 7,25-7,5 százalékos alapkamatot prognosztizál, a Takarékbanké 7-7,5 százalékra számít.