Alkotmányba ütközhet a szolidaritási adó

Elképzelhető, hogy a házipénztáradó után a Gyurcsány-csomag másik, az említett elvonásnál jóval nagyobb horderejű - éves szinten 150 milliárd forintos költségvetési bevétellel kecsegtető - eleme is fennakad az alkotmánybírósági rostán - olvasható a Világgazdaságban.

A napokban beadvány érkezett a taláros testülethez a társasági különadóval kapcsolatban - erősítette meg Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke. A lap úgy tudja, a kereset vitatja a szolidaritási adóként elhíresült teher jogszerűségét, alkotmányosságát.

A vállalkozások körére szabott, a múlt év szeptemberében hatályba lépett szolidaritási adó esetében nem lehet élni azokkal az adókedvezményekkel, amelyek a társasági adó esetében érvényesíthetők, és amelyek segítségével mérsékelhető vagy akár teljesen lenullázható a fizetendő társasági adó összege.

A keresetet éppen ebből kiindulva arra alapozzák a benyújtók, hogy a kormányzat az ominózus adónem szabályainak megalkotásával és bevezetésével felrúgta a törvényben garantált - a nyereséghez kötődő - adómentességet. A társaságiadó-törvény egyik passzusa értelmében ugyanis a legalább 10 milliárd (bizonyos megkötéssel legalább 3 milliárd) forint értékű beruházást megvalósító adóalany a társasági adó mértékéig beruházási adókedvezményt vehet igénybe akár tíz éven át, vagyis jogszabály ad garanciát a teljes adómentességre.

Ez a rendelkezés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy multinacionális vállalatokat sikerült Magyarországra csábítani a rendszerváltás óta. A cégek az elmúlt időszakban annak fényében hozták meg döntéseiket, indították el termelésüket, hogy figyelembe vették a törvénybe foglalt könnyítést. Amíg tehát a társasági adó szabályai a nyereséges vállalatok számára adómentességet tesznek lehetővé, addig ezzel a teherrel nagy hasonlóságot mutató (hiszen mindkét elvonás az adózás előtti eredményből indul ki, és az adóalanyok köre is nagy átfedést mutat) különadó rendelkezései ezt a garanciát semmisítik meg.

Szakértők szerint van rá esély, hogy a beadvány megáll az AB előtt, s így a testület eltörölheti a különadót. Azzal érvelnek: ennek a kimenetelnek a valószínűségét - a fentieken túl - növeli az Alkotmánybíróság egy hasonló helyzetben hozott határozata. Az addig 36 százalékos társasági adó 1995-től megfeleződött, ám ezzel párhuzamosan a parlament 23 százalékos kiegészítő adó megfizetésére is kötelezte az adózókat. Az AB akkor megsemmisítette a kiegészítő adóra vonatkozó passzust, éppen a biztosított adómentességet felülíró szabályai miatt.

A taláros testület ítélete várhatóan néhány hónapon belül megszülethet. A különadó kapcsán ugyanis tavaly már két beadvány érkezett a grémiumhoz, így az eljárás megindult.

A tét igen nagy. Ha megsemmisítik az alkotmánybírók az adónemet, akkor azzal az idén 150 milliárd forint körüli összegtől eshet el a költségvetés. Ez a GDP 0,6 százaléka. Sőt, ha viszszamenőleges hatályú lesz az ítélet, úgy a 2006-os évre vonatkozóan befizetett, mintegy 40 milliárd forint kamattal növelten jár vissza a cégeknek. Természetszerűen a következő esztendők büdzséjéből is hiányozhat a tétel. Így a konvergenciaprogramban "kőbe vésett" idei 6,8 százalékos GDP-arányos hiánycél, illetve a 2009-ig felvázolt deficitpálya megvalósulása veszélybe kerülhet. Lapunk azt firtató felvetésére, hogy a különadó eltörlése esetén vajon a kormányzat valamilyen intézkedéssel ellensúlyozza-e a kieső bevételt, a pénzügyi tárca azt válaszolta: csak az AB döntésének megszületésekor lehet aktuális ez a kérdés.